Hám János püspök életének irányát nem a személyes érdekek, nem a hatalom vagy a kényelmes élet határozta meg, hanem Isten akarata – mondta Kinczel István az egyházmegye második alapítójaként is tisztelt püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért bemutatott szentmisén.
Schönberger Jenő megyéspüspök a szatmári egyházmegye papjaival közösen mutatta be a legszentebb áldozatot május 25-én este a szatmárnémeti székesegyházban, Hám János püspökké szentelésének évfordulóján, a szentéletű püspök mihamarabbi boldoggá avatását kérve Istentől. Bevezetőjében emlékeztette híveit, Isten szeretetéből merítenek a nagy alkotások.
„Minden év május 25-én, az esti szentmisében imádkozunk azért, hogy Isten szolgája Hám János püspök atyánk boldoggá avatása mielőbb történjen meg, ha Isten is úgy akarja. Hám János szerette Szatmárt, Szatmár szereti Hám Jánost. Szerette az egyházmegyéjét, sokat tett érte. Mi, késői utódok, igyekszünk a nyomába lépni. Az ügye már Rómában van, nagyon reméljük, hogy halad és, hogy jól halad. Amit pedig ránk hagyott, azt igyekszünk újra, régi fényében a közösség szolgálatába állítani. Elsősorban Hám János püspöknek köszönhetjük, hogy Szatmár úgy néz ki, ahogyan ma, hiszen a nagy jelentőségű épületeket ő építtette, ő tette le azok alapjait, ő álmodta meg Szatmár városképét. De mégsem emiatt imádkozunk a mihamarabbi boldoggá avatásáért, hanem azért, mert szentéletű volt. Aki igazán szereti Istent, az igazán tud dolgozni azért a világért, amit Isten teremtett. Erre szeretne bennünket is sarkallni az ő példája: szeressük Istent, akkor lesznek szebbek és boldogabbak emberi kapcsolataink, és lesz szebb és boldogabb maga a világ is” – fogalmazott Schönberger Jenő.
A homíliát Kinczel István, a Kis Szent Teréz egyházközösség plébánosa mondta, a nagy püspök evangéliumi értékek melletti kitartását mutatva fel a híveknek.
„Hám Jánosban megvolt az, ami belőlünk hiányzik – így fogalmazott valaki jó pár évvel ezelőtt. De vajon mire gondolt? Talán a szentéletű püspök áldozatkészségére, mély hitére, az Istenre való teljes ráhagyatkozására, vagy talán aszkéta, önmegtagadó életmódjára, vagy valami egészen másra? Tudjuk, hogy sokat tett városunkért, amely 200 évvel ezelőtt, a 19. század elején egy nagy faluhoz hasonlított. Sokan mégis hálátlanok voltak és támadták, rágalmazták őt. (…) Néha siránkozunk azon, hogy milyen időket élünk. De ha belegondolunk, minden kornak megvoltak a nehézségei, a kihívásai, akár a mindennapi megélhetésre, akár a keresztény értékrend megélésére, megőrzésére gondolunk. Így volt ez századokon át, s így volt majd’ kétszáz évvel ezelőtt is. Sajnos nem volt elég bölcs, vagy inkább nem volt elég ravasz ahhoz, hogy felismerje és elhárítsa mindazok áskálódását, akik őt faltörő kosként nyomták előre húzd meg, ereszd meg-féle politikai harcaikban. Éppen akkor kellett betölteni az esztergomi hercegprímási széket, amikor minden forrongott Magyarországon. Már érezhető volt a forradalom szele, és őt szemelték ki áldozatnak. A nagy vihar után volt már jelentkező a prímási székre, rá pedig már nem volt szükség. (…) Hám János saját bevallása szerint nem volt jártas a politikában, de ez nem is feltétele az életszentségnek, s így nem csorbítja azt” – fejtette ki Kinczel István.
Hám János püspök életének irányát nem a személyes érdekek, nem a hatalom, a kényelmes élet határozták meg, hanem Isten akarata – hangsúlyozta a plébános.
„Talán ez hiányzik belőlünk? A személyes érdekek, a kényelem alárendelése egy szent ügy szolgálatának: a családi béke, a család egysége, a munkahely hangulata… Lényeges és létfontosságú, hogy az értékek megmaradjanak. Ne az önző érdekek, a kényelem, a hatalom megszerzése, a mások fölött való zsarnokoskodás váljon értékké, követendővé. Amíg az Úr tanítását vesszük alapul, ez soha nem történhet meg. Hiszen Ő az önzetlen, önfeláldozó szeretetre tanított és tanításának megtartására bátorít az evangéliumban ” – tette hozzá Kinczel István.
A szentmise végén Schönberger Jenő püspök a papsággal és a ministránsokkal közösen Hám Jánosnak a bejárat mellett elhelyezett szarkofágjához vonult, ahol a hívekkel közösen elimádkozta a nagy püspök mielőbbi boldoggá avatását kérő imát.
