Minden magyarországi egyházmegye kap egy példányt abból a kézzel másolt, több mint ötezer oldalas Bibliából, amelynek eredetijét Ferenc pápa kapta meg 2015 októberében. A projekthez számos erdélyi önkéntes is hozzájárult.
A különleges projektet 2015-ben fejezték be, 2016-ra pedig lefényképezett kézírásokból újabb kötetek készültek. A bibliamásolás kezdeményezője Benyik György biblikus tanár, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, a kézírásos bibliamásolat készítésében több mint ötezren vettek részt, az önkéntesek egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel is ellátták a másolatot. A másolók között szerepel alkotmánybíró, sportoló, teológus, tanár és fogva tartott is.
Hatvan zarándok vitte el Rómába
A kötetek első lapjai még 1983-ban készültek, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki. A teljes kézírásos művet jelentős terjedelme miatt öt kötetbe fűzték marhabőr borítással. A bibliamásolatot 2015-ben hatvan zarándok vitte el Rómába, és október 14-én egy nyilvános fogadáson adta át Ferenc pápának.
Mielőtt a kézírásos lapokat a szegedi Kádár László könyvkötő mester bekötötte volna, valamennyi oldalt digitalizálták. Ez alapján készítette el a JATEPress a 10 kötetes, papír kötésű hasonmáskiadást, amely 2016 folyamán jelent meg két-két kötetenként. Egy-egy kötet 5000 forint és a szegedi kiadónál megrendelhető. Az idén pedig a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány Európai Uniós forrásból mind a 12 magyarországi egyházmegyének nyomtattatott egy példányt, a köteteket folyamatosan adják át.
Erdélyben is másoltak
Több településen is másolták a szöveget: polgármesteri hivatalokban, könyvtárakban, plébániákon és lakótelepeken magánházaknál, de még a Magyar Nyelv múzeumában is. Ám az országosra tervezett bibliamásolás átlépte a magyar állam határait: Belgiumból, Olaszországból, Felvidékről, Délvidékről és Erdély több településéről is csatlakoztak a másoló csapathoz. Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Csíkcsomortánban, Vacsárcsin, illetve Gyulafehérváron és Kolozsváron is bekapcsolódtak a nem mindennapi projektbe – mondta el megkeresésünkre Bereczki Gyöngyvér, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Kar könyvtárának vezetőjétől. Erdélyben két intézmény vállalt rész a kézzel másolt Szentírás elkészítésében.
„Teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi önkéntes kellett a létrejöttéhez. Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldat tesz ki. A teljes művet a jelentős terjedelem miatt összesen öt kötetben volt lehetséges bekötni, fűzve, marhabőr borítással” – részletezte a könyvtárvezető. A jelentkezők egy-egy A4-es oldalra írták a Biblia sorait, a lap alján pedig aláírásukkal tették személyessé a másolatot. A kötet végén az indexben található meg, hogy mely szignó kinek az aláírását rejti. A Római Katolikus Teológia Karon, Kolozsváron a másolást a könyvtárban szervezték meg. Kolozsváron az Újszövetségből másoltak elsősorban teológiai hallgatók és oktatóik, valamint minden munkatárs a Római Katolikus Teológia Karról, sokan a gyulafehérvári kispapok közül, a Mária Rádió munkatársai és önkéntesei, de a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban is sokan lelkesen bekapcsolódtak.
„Úgy gondoltuk, a könyvtár alkalmas légkört tud biztosítani egy ilyen vállalkozásra. A másolók kisebb saját szertartással: imával, elcsendesüléssel hangolódtak rá a munkára. A másolásnak volt egy bizonyos intimitása, ahogy szépen sorban érkeztek az önkéntesek…” – tette hozzá Bereczki Gyöngyvér. A jövőben ugyanakkor tervezik, hogy az erdélyi egyházmegyék is kapjanak egy-egy példányt a hasonmás kiadásból, ha sikerül a megfelelő anyagi forrást találni.
Új projekt: magyar nyelvű Hangos Biblia
A szegedi kézírásos Biblia másolását is kezdeményező Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa 2016-ban új tervet indított útjára: a magyar Hangos Bibliát. A programban a Kárpát-medencében élő, különböző magyar dialektusban beszélő ötszáz önkéntes háromperces részletekben olvasta fel az egész újszövetségi szentírás szövegét eddig, az idén pedig folytatják: az egyházmegyénként szervezett felolvasó csoportok segítségével, háromperces részletekben a teljes Ószövetségi Szentírás szövegét szeretnék rögzíteni. A program megvalósításához legalább 1641 felolvasóra van szükség, ezért tizenkét városban szerveznek ilyen csoportokat – nyilatkozta idén áprilisban az MTI-nek Benyik György.
A program befejezése a tervek szerint szeptember 29-én, Szentírás vasárnapján lenne. A három perces részleteket – ahogy az már az újszövetségi szentírás hangos változatával megtörtént – elérhetővé teszik a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia honlapján.
A plébános közölte, a Szentírás évében készült vatikáni felmérés szerint a katolikus hívek tíz százaléka hallgatja és egy százaléka olvassa a Bibliát. A magyar protestáns biblikusok szerint ez az arány az ő híveik körében sem sokkal jobb. Mivel a fiatalok olvasási kultúrája szűkül, érdemes lenne ebbe a programba fokozottan bevonni az egyházi középiskolásokat és a hitoktatókat, akik ezáltal személyes tapasztalatokat szereznének az olvasás élményéről, és egyben a Magyarországon beszélt dialektusokat is rögzítenék. Az Újszövetség felolvasásának erdélyiek is részesei voltak: a Mária Rádió kolozsvári stúdiójának készültek a felvételek. Bereczki Gyöngyvér elmondta, hogy Kolozsvárról hamarosan a most készülő, Ószövetségi részek felolvasásába is be fognak kapcsolódni. A magyarok Hangzó Bibliája a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.
