Ifjúsági pasztoráció: merre?

0
414
Fotók. A nagyváradi egyházmegye hírportálja

Az ifjúsági lelkipásztorkodás kihívásai, lehetőségei és eszközei témában szervezett képzést az egyházmegye papjai számára a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. Böcskei László hangsúlyozta: nem szabad feladni a fiatalok felé nyitást.

A március 28-29. között zajló program előadója P. Nagy Bálint SJ, jezsuita szerzetes, a magyar provincia hivatásgondozója volt. Az Ifjúsági pasztoráció merre? kérdésre keresték a választ a résztvevők. Böcskei László megyéspüspök nyitotta meg az eseményt, köszöntötte a vendéget, illetve hangsúlyozta a továbbképző fontosságát – számol be az eseményről a nagyváradi egyházmegye hírportálja.

„Ott kell lennünk a fiatalok között, ne adjuk fel a próbálkozásokat, ne fáradjunk bele! Központi szinten is keressük a lehetőségeket, ti is tegyétek ezt plébániai szinten. Tegyük össze a tapasztalatokat: a jót, a nehézséget is, és lássuk, hogyan tudunk közösen tovább haladni. Nagy segítség számunkra a hitoktatás területe. Sokan közületek jelen vagytok a hitoktatásban, ott is találkoztok a fiatalokkal. Ugyanakkor vannak laikus hitoktatók is az iskolákban. Dolgozzunk hát együtt ilyen téren is” – buzdította a jelenlevő lelkipásztorokat az egyházmegye elöljárója.

Böcskei László három elvárást is hangsúlyozott: egymás bátorítását-lelkesítését, javaslatokat a találkozó végén egy hatékonyabb ifjúsági pasztoráció érdekében, illetve javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy egyházmegye szerte mit tehetnek a papok az ifjúsági lelkipásztorkodás megerősítéséért? A felszólalás végén a főpásztor megköszönte mindenkinek, hogy időt szánt az együttlétre, illetve a vendég nyitottságát és szolgálatát.

A képzés alatt gyakorlatok által lehetőség nyílt a résztvevőknek arra, hogy magukba tekintsenek, Istennel való kapcsolatukban megerősödjenek, visszatérjenek olyan Isten-tapasztalatokhoz, amelyeket mélynek, szépnek, igaznak éltek meg. Ezekből a megélt tapasztalatokból próbáltak rátekinteni arra, hogy mi az, amire Isten hívja őket a mindennapokban és a fiatalok körében. A beszélgetésekből kiérződött, hogy elsősorban nem szervezésre, programokra van szükség, hanem hiteles, szeretetteljes jelenlétre, odafigyelésre, érdeklődésre, meghallgatásra. Ezek a tapasztalatok azok, amelyek a fiatalok szívében gyümölcsözővé válnak, s ha a jó Istennel rendben vagyunk, ha nyitott szívvel és szemmel járunk a mindennapokban, akkor meg fogjuk látni, érezni, hogy mit és hogyan tehetünk a fiatalokért.

Modi Blanka

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here