Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy a lelki élet, az Istenbe vetett hit és a bizonyosság, hogy Isten, aki Atya és szeret bennünket, legyőzik a kísértéseket.
A világ Istennel ellentétes utakat kínál fel nekünk, hogy kielégítsük kapzsiságunkat, birtoklási vágyunkat, minden áron való önmegvalósításunkat. Nagyböjt kezdetén Jézus megkísértésének elbeszélése megmutatja, hogyan küzdjünk ezek ellen a félrevezető utak ellen – mondta Ferenc pápa. Nagyböjt első vasárnapján az evangéliumi szakasz (vö. Lk 4,1-13) elbeszéli Jézus megkísértését a pusztában. Miután negyven napig böjtölt, Jézust háromszor kísérti meg az ördög. Először arra szólítja fel, hogy változtassa a követ kenyérré; majd a magasból megmutatja neki a világ birodalmait, kilátásba helyezve, hogy Jézus hatalmas és dicsőséges messiássá válik, ha imádja őt – közvetítette Ferenc pápa szavait a Vatican News.
Végül felviszi a jeruzsálemi templom legmagasabb pontjára és arra bátorítja, hogy vesse le magát onnan, látványosan kinyilvánítva ezáltal isteni hatalmát. A három kísértés három utat jelöl meg, amelyeket a világ mindig nagy sikereket ígérve kínál fel, három út, hogy félrevezessen bennünket: a kapzsi birtoklási vágy, az emberi dicsőség és Isten eszközként való felhasználása. Három út, amely a pusztuláshoz vezet.
A világi siker hamar elillan
Az első, a kapzsiság, a birtoklási vágy útja. Ez mindig az ördög alattomos logikája. Abból a természetes és jogos igényből indul ki, hogy szükségünk van arra, hogy táplálkozzunk, éljünk, megvalósítsuk önmagunkat, hogy boldogok legyünk. Arra ösztökél minket, hogy elhiggyük: mindez lehetséges Isten nélkül, sőt, Isten ellenében. Jézus azonban ellenáll, és ezt mondja: „Írva van: nem csak kenyérrel él az ember”. Emlékezve a kiválasztott nép hosszú útjára a pusztaságban, Jézus kijelenti, hogy teljes bizalommal rá kíván hagyatkozni az Atya gondviselésére, mivel Ő mindig gondoskodik gyermekeiről.
A második kísértés: az emberi dicsőség útja. Az ördög így szól: „Ha imádsz engem, minden a tiéd lesz”. Elveszíthetjük minden személyes méltóságunkat, hagyjuk, hogy megrontson a pénz, a siker és a hatalom bálványai, csak hogy eljussunk önmegvalósításunkhoz. És megízleljük egy üres öröm mámorát, amely hamar elillan. Ez elvezet bennünket odáig, hogy „páváskodjunk”, hiúk legyünk, de mindez szertefoszlik. Ezért válaszolja Jézus: „Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!”
Végül a harmadik kísértés: Isten eszközként való felhasználása saját előnyünkre. Az ördögnek, aki az írásokat idézve arra szólítja fel, hogy kérjen Istentől egy szenzációs csodát, Jézus ismét azt a szilárd elhatározását állítja vele szembe, hogy alázatos marad és továbbra is bízik az Atyában: „Az is írva van: ne kísértsd Uradat, Istenedet.” És így visszautasítja a talán legagyafúrtabb kísértést, azt, hogy „Istent a mi oldalunkra akarjuk állítani”, olyan kegyelmeket kérve, amelyek célja valójában önérzetünk kielégítése.
A világ útjai elválasztanak Istentől
Ezek azok az utak, amelyek feltárulnak előttünk azzal az illúzióval, hogy így sikeresek és boldogok leszünk. Valójában azonban ezek teljesen idegenek Isten cselekvési módjától; sőt, lényegében elválasztanak bennünket Istentől, mert a sátán művei. Jézus, saját személyében szembesülve ezekkel a megpróbáltatásokkal, háromszor győzi le a kísértést és teljesen csatlakozik az Atya tervéhez. Megjelöli számunkra a kísértések leküzdésének módját: lelki élet, Istenbe vetett hit, szeretetének bizonyossága, az a bizonyosság, hogy Isten, aki Atya, szeret bennünket.
Ugyanakkor Jézus, amikor válaszol a kísértőnek, nem lép vele párbeszédre, hanem pusztán Isten szavával válaszol a három kihívásra. Ez azt tanítja nekünk, hogy az ördöggel nem folytatunk párbeszédet, csak Isten szavával válaszolunk neki. Használjuk ki tehát a nagyböjti időszakot, mint kiváltságos időt arra, hogy megtisztuljunk, hogy megtapasztaljuk Isten vigasztaló jelenlétét életünkben. Szűz Mária, az Istenhez való hűség ikonja, anyai közbenjárásával nyújtson nekünk támaszt utunkon, segítsen, hogy mindig visszautasítsuk a rosszat és befogadjuk a jót.
Vertse Márta
