Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a szombat délelőtti szentmisén Schönberger Jenő püspök megszenteli a hívek által vitt gyertyákat a szatmári székesegyházban.
Szűz Mária, Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Jézus bemutatása a negyedik századtól általánosan ünnep az egyházban. A nyugati liturgiában a fény és Szűz Mária tisztulásának az ünnepe lett, a görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.
Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. Az áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
A szentelt gyertya az egyik legrégibb jelképe Krisztusnak. A népszokás szerint, keresztelésig az újszülött mellett világított a gyertya, hogy a „pogánykát” a rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment a templomba, szintén gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek régen a súlyos beteg és a halott mellett is, de mindenszentek és halottak napján, illetve nagyobb ünnepek alkalmával. A vallásos néphit szerint vihar, égzengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án, szombaton Schönberger Jenő püspök délelőtt tizenegy órától mutat be ünnepi szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban, ahol megszenteli majd a hívek által vitt gyertyákat. Ezen a napon ünnepli a világ a szerzeteseket is. Világnapjukon, az ünnepi szentmisén részt vesznek az egyházmegye területén szolgálatot teljesítő szerzetesrendek képviselői is.
Józsa János
