Mese a meséről – együtt egy egészségesebb világért

0
468

Meseterápiás foglalkozásokat tartottak 5–8 éves gyermekek számára Kolozsváron Homa Ildikó pszichológus, szociális testvér, valamint Szép Mónika és Székely Beáta pedagógusok. A meseterápiás programról Homa Ildikót Bodó Márta kérdezte.

Nemrégiben egy meseterápiás foglalkozást hirdettetek gyermekeknek. Miről szólnak ezek a foglalkozások? Honnan az ötlet?

Személyes élményből és a segíteni akarás vágyából született meg ez a gondolat. Szeretem a gyermeki világot szemlélni, szeretek néha belemerülni a gyermeki fantáziába, mert ilyenkor én is kapcsolatba kerülhetek a gyermeki énemmel. Van egy kedvenc mesém is, Andersennek A kis hableánya, időnként elolvasom, amikor úgy érzem, hogy a saját és a mások világa, a földi és az égi világ között fájdalmas az átjárás. Az a tapasztalat, hogy a mese gyógyító. Nem csak elmélet ez számomra, gyakran alkalmazom önmagamon. Persze pszichológusként vannak elméleti ismereteim is, de nincs mesepszichológusi képesítésem. Viszont a foglalkozás címének mégis ezt választottuk, hogy érthető legyen, mi is annak a lényege, amit ezekben a foglakozásokban nyújtani szeretnénk:meséket akarunk mondani és hallani, meséket akarunk „átéletni” és „megéletni”, és ezzel hisszük, hogy hozzájárulunk egyegészségesebb élet kialakításához. Juhász László mesepszichológus kutatásai például igazolták, hogy a rendszeres mesehallgatás erősíti az óvodás gyerekek immunrendszerét.

Rengeteg mese van a világon, nagyon sok fajtáját különböztetik meg, a Nemzetközi Mesekatalógus több mint kétezer típusról beszél. Mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége. Az állatmesék valamilyen erényre vagy társadalmi fonákságra irányítják rá a figyelmet, a novellamesék e világi problémákkal foglalkoznak, a tündérmesék valamilyen csodás átfordítás reményét, a rászedett ostobaszörny-mesék pedig a rossz legyőzésének reményét öntik belénk… Minden kultúrának megvannak a maga meséi, amelyek révén az adott kor emberének tudást nyújtott. Ha ma meséről hallunk, azt gondoljuk, az inkább a gyerekeknek szól, habár ezt csak a 19. századtól kezdte el az ember így gondolni, addig a mesét felnőtteknek mondták.

Egészségtelen világban élünk, ez már szinte közhelynek számít, tudom, de ez a kiindulópontunk minden segítő foglalkozásban, hogy szeretnénk másoknak segíteni a gyógyulásban, illetve szeretnénk megelőzni a betegségek kialakulását, hiszen tudjuk, a prevenció sokkal könnyebben járható út, és olcsóbb, mint a terápia.

Ezek a foglalkozások ebből a segítői attitűdből születtek: mit tehetnénk pszichológusként és pedagógusként, ami jótékony, preventív és gyógyító hatással lehetne a gyermekek számára? Boldizsár Ildikó meseterapeuta szerint a ma embere elveszítette azt az archaikus tudást, ami a mesékben benne van. Egy ilyen visszatalálási lehetőséget szeretnénk nyújtani mi is a mesefeldogozásainkkal.

Milyen módszerrel dolgoztok? Csak gyerekek vehetnek részt rajta?

Arra gondoltunk társaimmal, Szép Mónika és Székely Beáta pedagógusokkal együtt, hogy kisebb gyerekekkel (5–8 év) szeretnénk elkezdeni foglalkozásainkat, mert bennük nagyobb a nyitottság a mesék iránt, és az a módszer, amelyre alapozunk, az ő esetükben jól működik. Nemrégiben ismerkedtem meg én is jobban a Franz Kett-pedagógiával, az ő eszköztárából használunk elemeket a mesékkel való munka során. Juhász László mondta egyik interjúban, hogy sajnálatos módon a mai gyerekek nem hallják a mesét, hanem nézik valamilyen digitális eszközön, pedig a mesének pont az a lényege, hogy egy bizalmi kapcsolatban meséljék nekik.

Nemcsak a foglalkozásaink, de a világlátásunk lényege is a személyesség, ami az én-te-mi relációban valósul meg. Csoportos foglalkozás lévén nagyon fontos a rányílás a másikra, és közben a magam felfedezése. A vizualitás fontos szempont, a mese lényege pontosan az, hogy a fantáziát működésbe hozza, hogy elképzelhessük mindazt, amiről hallunk, és azon túl is. Hasonlóan fontos a projektív funkciója, vagyis beleképzelhetem magam valamelyik meseszereplő szerepébe, olyan lehetek, mint ő. Ezt az imaginációs és projektív funkciót jól betölti a Kett-módszerben használt padlókép, amit hallunk, ami a lelkünkben megjelenik, azt egy biztonságos környezetben a mi-terünk közepére „kiprojektálhatjuk”, hogy aztán onnan magunkba vetíthessük a mese általunk megértett üzeneteit.

Amikor egy mesefoglalkozás megtervezésének nekifogunk, először megkeressük, hogy a mesének milyen elemei lennének terápiás hatásúak, aztán részletesen kidolgozzuk a forgatókönyvet. Fontosnak tartom ezt az elemzést, hiszen e nélkül nem lehetne sem preventív, sem terápiás jellegű. A terápiás elemek függvényében megkeressük, melyek azok a kellékek a módszertárunkban, amelyekkel ezeket feltudnánk erősíteni. Például ha énképet akarunk erősíteni, akkor a meséből vagy legendából a királyi méltóság elemét választjuk ki és mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy „beöltözzön” királynak. Ha a személyes nehézségek verbalizációját emeljük ki, akkor szimbolikusan, minden gyerek megfoghat egy követ és „rámondhatja” a nehézségét. A mesék tele vannak szimbólumokkal, ezekből többet láthatóvá is teszünk a közösen kialakított padlóképben. Egyfajta gyógyítása ez az érzékeinknek, hiszen a hangsúlyozott és használt szimbólumaink természetesek, legalábbis törekszünk erre. A virtualitást és a műviséget igyekszünk távol tartani.

A foglalkozásokon a szülők is részt vehetnek abból a meggondolásból, hogy a mese nemcsak a gyerekeknek szól, hanem a felnőtteknek is, és azért is, mert ez lehetőség szülőnek és gyereknek az együtt töltött minőségi időre.

Milyen keretben és hol zajlanak ezek a foglalkozások?

A tavaly óta a Szociális Testvérek Társasága egy kis lelkiségi központ létrehozására szánta el magát, a kolozsvári nagyvárosi forgatagban szeretnénk hosszú távon is egy olyan helyet biztosítani az emberek számára, ahol megállhatnak egy kis időre önmagukkal, egymással és Istennel találkozni. A Szentegyház utcai Boldog Sára teremben igyekszünk felkínálni másoknak szaktudásunkat – a lelkiségünk mellett –, hiszen erről szól a szociális testvéri karizmánk, hogy hivatásos és képzett munkásokként szolgáljuk társadalmunkat. A foglalkozások ingyenesek, bízunk a Gondviselésben, aki mindig mellénk állt, amikor jó ügyekben dolgoztunk, hogy biztosítja majd a feltételeket a terem fenntartásához. A közösségben sokan sokfélék vagyunk szakmai szempontból is, így változatosak azok a szolgálatok, amelyeket itt már felkínáltunk, illetve a jövőben is fel szeretnénk ajánlani. Bencés szellemiségünk bátorít minket arra, hogy a világ „barbárságai” közt a béke és a kultusz-kultúra szigetei lehessünk. Hiszünk abban, hogy munkatársainkkal együtt ez kis léptékben, az alázat és a csend melegében lehetséges is lesz.

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here