A krassóvári közösség kitárt karokkal fogadta a fiatalokat, a hosszú út után meleg tea várta reggeli megérkezésükkor őket. Ezt követően a két meghívott katekéta a remény és az öröm érzését ébresztette fel a temesvári egyházmegye fiataljaiban. A részt vevő fiatalok két csoportra voltak osztva. A licisták Dumitru Dániel oravicabányai plébánost hallgathatták aki a „tömérdek sok poggyászról” beszélt, amelyek a fiatalok útjában állnak a mennyei út felé; ilyen például az arrogancia vagy a magány. Hangsúlyozta a Szűzanyához való esdeklés fontosságát, mert ha égi édesanyánkhoz fordulunk, akkor ezek a „poggyászok” könnyebbek lehetnek. A kisebbeket pedig Pozsonyi Dániel lugosi káplán szavai vonzották. Ő arról beszélt, hogy mennyire fontos ezt a várakozási és imádkozási időszak Szűz Máriának legyen ajánlva, mert az ő igenje által Jézus Krisztus jelen van az emberiség között, s minden rózsafüzér elimádkozása egy neki felajánlott „rózsacsokor”.
Nagy öröm s boldogság volt a fiataloknak, hogy körükben volt Pál József Csaba temesvári megyés püspök is. Az imádság és a remény, az előkészület és a várakozás estéjén ösztönzőként hatottak a főpásztor szavai, aki hangsúlyozta az a tényt, hogy ezekben az időkben nehéz a helyes utat megtartani. „Ha előtted van a kitűzött cél, amikor tudod, miért élsz, akkor nehezen fogsz elcsüggedni, elesni.”
A nap eredményeként, a hideg időjárás ellenére a fiatalok meleg szívvel tértek vissza egyházközösségükbe, jobban megalapozott hittel. Minden összegyűjtött gondolat és minden hasonló barátság meghatározza ezt a kegyelmi időt az imában és a reményben. Ez az adventi időszak az imádkozás, az elmélkedés, a várakozás s a Messiás születésére való felkészülés időszaka. Az adventi gyertyáknak fel kell világítania a remény, a fény s a szeretet lelkét, ahogy a püspök atya hangsúlyozta a prédikációjában: „Ha te igazán szereted Jézust s a hozzá hasonlókat, akkor a világosságban élsz.”
A résztvevők örömmel mondanak köszönetet a szervezőknek, áldott adventi időt kívánva mindenkinek.
Schriffert Astrid