A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem múltjáról, jelenéről, jövőjéről is szó esett a 2018. október 1-én megtartott ünnepélyes tanévnyitón, melynek egyik jelentőségteljes momentuma az elsőévesek fogadalomtétele volt. A megerősödés évei ezek az egyetem életében, hangzott el.
Böcskei László a Lélek hívogatásának és befogadásának fontosságáról szólt, hangulatteremtő erejéről, mely gyümölcsözővé teszi kitartó munkánkat. Ez a hangulatteremtés egyúttal erőt kínál, hogy az egyszerű feladatokban is észrevegyük a nagyszerű lehetőséget, sugallatának köszönhetően előrelátóan tudjuk alakítani, építeni a jövőt – ez pedig mindannyiunk feladata. A Szentlélek hangulatú élet egyik jellemzője: Isten idejében és tervében maradni. A Szentlélek nemcsak felkínálja a lehetőséget, hanem sürget is arra, hogy jobbak legyünk másoknál, s Isten ereje fényt jelent számunkra. Életünk egészét olyan térré kell alakítani, ahol jelen van az Úr, s az egyetemi tanév kezdete új lehetőség ennek megvalósítására, hangzott el, majd a püspök azt kívánta: mindenki lássa és kövesse a célt, mely nem más, mint Isten szépségének és jóságának megismerése és továbbadása a világnak.
Pék Sándor esperes a Szentlélekből áradó lelki fényességről szólt, s arról: az egyetemi év kezdetétől fogadjuk be a fényességet, Jézus Krisztus által legyünk fényesek. Később Böcskei László látó szemért, szerető szívért, eleven hitért imádkozott a jelenlévők számára.
Dr. Pálfi József rektor optimizmusának adott hangot: a tavalyi biztató kezdet után sikeres tanévet zártak, s van okuk a reménységre. Fontos, hogy a magyar Kárpát-haza ütközőzónáján végzett szolgálatával az egyetem nemzet- és országépítő feladatát ellássa, hiszen látjuk a korszakunkat alkotó európai és világfolyamatokat, azt, hogy századunk első évtizedei nem a legpozitívabban indultak. Többek között szólt a Renaud Camus által megfogalmazott felcserélés-elméletről, mely szerint mindent helyettesíteni lehet valami mással, igazat a hamissággal, természetest a mesterségessel, férfit a nővel, emberiséget bárgyú posztemberiséggel. A nép, a nemzet, a család fogalma túlélte a totalitárius ideológiát, de nem tudni, mi marad meg a szekularizáló materializmus nyomán, amely alapján ha valaki kiáll nemzeti identitása mellett, akkor nacionalistának, maradinak számít. A PKE küldetése a keresztény és nemzeti ideológiához kötődik, e lokális és globális világban nem keseregve, hanem hittel munkálkodva végzi feladatát. Mint elmondta, 246 hallgató tette le sikeresen az államvizsgát, s a most kezdődő tanévre 329 első éves hallgató iratkozott fel, ez húsz százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Arról is szólt: ingyenes román érettségi felkészítőt tartanak, s új szakok (többek között vidékfejlesztés, agrármérnök, humán erőforrás) indítását tervezik. A megerősödés évei ezek a Partiumi Keresztény Egyetem életében, az egyetem képes talpra állni, fejlődni, és minden objektív kihívással szembe tud nézni. Jézus Krisztus azt mondta: „Én tudom, hogy honnan jöttem és hová megyek.” „Legyetek bátrak és hamarosan meg fogjátok tudni honnan jöttök és mi a célotok” – intézte szavait a rektor a hallgatókhoz.
A PKE kórusának műsora következett, dr. Kovács Gábor karnagy vezényletével, majd az elsőévesek tettek ünnepélyes fogadalmat. A Continuo zenekar reneszánsz művekből álló előadása következett, majd Tolnay István, a Pro Universitatae Partium Alapítvány alelnöke szólalt fel. Tőkés László elnök nevében is köszöntötte az évnyitón megjelenteket, majd a tanintézet múltjáról szólt, a kezdetekről, amikor az épület pincéjében működött a Sulyok István Református Főiskola, a tíz éves pereskedésről, olyan momentumokról, amikor a hallgatók fizikailag is meg kellett védjék a épületet, mivel az állami egyetem hallgatói el akarták foglalni. „Biztosítani szeretném az elsőéveseket: ma könnyebb, de könnyebb feladni is – kérlek titeket, ne adjátok fel” – mondta, majd Isten által megáldott tanévet és jó eredményeket kívánt a hallgatóknak.
„A műveltség a helytállás egyik eszköze” – jelentette ki beszéde elején Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, majd arról szólt: egy hete a szerbiai Maradék faluban járt, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak Tisza Istvánnak a faluban tett látogatásának emlékére. 1918 kora őszén IV. Károly uralkodó azzal bízta meg Tiszát, próbálja meg a szerbeket megtartani a birodalom mellett. Így jutott el a szerémségi faluba, ahol elmondta a helybélieknek: sajnos a háborút elveszítették, idegen hatalom győzött, de tartsanak ki hitük és magyarságuk mellett. „Úgy gondolom, az egyetemnek 1990-ben, amikor létrejött, s 2008-ban, amikor akkreditálták, nem voltak más céljai, mint megtartani a keresztény értékrendet, az egyetemes emberi értékeket, előtérbe helyezni az egyetemes magyar érdekeket” – jelentette ki. Az elmúlt évtizedek során nagyot változott a világ, a Kárpát-medencében egységes oktatási tér alakult ki. Szimbolikus, hogy a régióból több egyetem képviselője el is jött az ünnepségre. 1705-ben, II. Rákóczi Ferenc fő törekvése hazánk szabadságának visszaszerzése és a keresztény ügy szolgálata volt, s ma élő magyarként ugyanezek az érdekek kell vezéreljenek, erre kell törekednünk. Összekötnek a közös hagyományok, keresztény küldetésünk, történelmi anyanyelvünk, közös értékeink, mondta Potápi Árpád János, arra biztatva a hallgatókat, hogy ismerkedjenek meg Várad múltjával, majd azt kívánta, legyen az itt megszerzett tudás olyan lehetőség és eszköz a számukra, mely segít, hogy a szülőföldön tudjanak boldogulni. Dr. Jókay Károly, a magyar amerikai Fulbright Bizottság igazgatója a bizottság által nyújtott lehetőségekről szólt, majd Szomor Abigél egyetemi lelkész Erdélyi Rudolfnak, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatójának a tanévkezdés alkalmából írt szavait olvasta fel.
A Continuo zenekar előadásával, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az évnyitó.
Forrás: varad.org
