A Kézdialmás melletti Hegyes-hegy lábánál fekszik az Avas-tető nevű hely, ahol 2010-ben fogadalmi keresztet állítottak, azóta zarándokhelyként tartják számon. Szent István-napkor minden évben elzarándokolnak a kereszthez, amely egy Szent Ferenc-idézetet hordoz és hirdet: „Dicsérjétek és áldjátok Istent minden teremtmények!”, és a mellette felállított kőoltárnál szentmisét mutatnak be.
Az idei szentmisén az kézdialmási plébános, Kopácsi Ferenc prédikált, felhívva a figyelmet szent királyunk alakjára, a magyar állam kezdeteire, Szent István oltárra emeléséről. A múltat az evangélium üzenete által összekapcsolta a jelennel, hangsúlyozva, nem az a fontos, a hitünket milyen külsőségek mellett éljük meg, sokkal inkább a belső hitélet, a biztos alapok, mert „Ha biztos talajra épül az életünk, akkor a hitünk meggyőző hit lesz, nem inog meg, amikor a keresztünk a vállunkra nehezedik”.
A magyar embereknek, amint Pio atya is mondta, különleges égi védelmezője van, akiben bízni és remélni kell. Soha nem felejtendő el, hogy István király a Boldogasszonynak ajánlotta fel országát és népét – mutatott rá a plébános, felidézve a régi magyar himnusz szövegét. „Az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünknek csak akkor lesz értelme, ha minden napunkat megéljük, magyarként, székelyként létezünk itt. Hogyha valóban a krisztusi új embert öltjük magunkra, és nem pogány dolgokon, hiábavalóságokon gondolkodunk.” Fontos a tanúságtétel, nemcsak szóval, hanem életmódban, másokhoz való viszonyulással, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában is. Szent Istvánra nézve, a Boldogasszonyra is tekintünk, együtt kérjük őket, segítsenek Isten boldog színről színre látásában – hangzott el.
Az Avas-tetőre zarándokolókkal a szentmise után elegyedtünk szóba, akik beszámoltak arról, hogy néhány éve a helyre felfigyelt és igényt tart egy nem keresztény, spirituális tömörülés, ám a helyiek tartják katolikus hitüket, mondván: „katolikus falu ez, amelyen a reformáció sem vett erőt, mások sem fognak. A hitünket nem szabad elhagynunk! Örvendek, hogy ott lehettem a több száz ember társaságában, és megélhettük hitünket, imádkozhattunk Szent Istvánhoz, hogy járjon közbe katolikus hitünkért és egyházunkért!”
Jánó Árpád beszámolója alapján
