EVANGÉLIUM
Abban az időben: Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez:
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!” De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!” A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?” De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak! Ezek az evangélium igéi. (Mt 22,1-14)
Amikor étterembe megyünk, étlapot hoznak, mely több lehetőséget kínál számunkra. A mai olvasmányban is egy étlap tárul elénk, amelyet majd Isten kínál fel népének. Az olvasmányban elhangzottakhoz kapcsolódik a mai evangéliumi példabeszéd tanítása.
Isten elküdte Fiát, és most már nem csak egy nép, hanem mindenki részére nyitottá válik az általa megszervezett menyegző! Egy nép sem sajátíthatja most már ki Istent magának, mert az ő Fia mindenki számára felkínálja a lehetőséget, hogy egyházában étkezzünk! A mai vasárnap étlapja több kérdéssel szembesít: Elfogadom-e a meghívást, és ha igen, akkor meg tudom-e állapítani, hogy mire van szükségem? Felnőttnek tartjuk magunkat, de tudjuk egyáltalán, hogy nekünk mi a jó? Amíg ugyanis meg nem jelenünk a menyegzőn, addig elég nehéz megtudni, hogy mi is van az étlapon.
Általános jelenség, hogy azok az emberek szoktak nagyokat mondani az egyházról, akik tőle távol élnek, és nem gyakorolják hitüket. Nem tartják szükségesnek a lelki étkezést, de az ízekkel tisztában vannak! Nem ellentmondás ez? Sajnos a legtöbb esetben így van: távolról ítéljük meg a dolgokat, távolról ítéljük el, ítéljük meg egymást! Pedig nem is igazán tudjuk, ki is a másik… Amíg nem kóstoljuk meg az Isten által felkínált eledelt, addig nincs jogunk ítéletet alkotni sem az egyházról, sem embertársainkról. Amíg nem veszünk részt közösségi életünk alakításában, nincs jogunk kritizálni társadalmunkat. Amíg nem tisztázzuk őszintén kérdéseinket, nincs jogunk válaszokat adni.
Itt van a nagy probléma: hihetetlen, számunkra felfoghatatlan nagy szeretettel hív minket Isten az ő asztalához, de mi nagyon sokszor mással vagyunk elfoglalva. A leglényegesebbet hagyjuk ki az életünkből: a lélek táplálását.
A hét első napja legyen az Istené. Merjünk vele kezdeni a hetet! A hét első napja nem a hétfő, hanem a vasárnap, amit ha megszentelünk, akkor elkezdjük a szeretet útját! Kellő pihenés után könnyebb imádkozni, dolgozni, és szórakozni is!
Isten mindenkit meghív. De kiválasztott csak az lesz, aki a meghívást elfogadja! Azért mondja Jézus a mai példabeszédben: Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak. Kiválasztottak akkor kezdünk lenni, ha igennel válaszolunk, és egész életünkben azon fáradozunk és azon dolgozunk, hogy másokat is ráébresszünk kiválasztottságára. Erre kaptunk meghívást Istentől, s ezt megélni is csak szeretetben lehet
és érdemes!
Sajgó Balázs
(A szerző gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas lelki igazgatója, a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánia kisegítő lelkésze, írása a Vasárnap 2017. október 15-ei számában jelent meg.)
