A reformáció ötödik centenáriuma alkalmából a nagyváradi Posticum vendége volt Gánóczy Sándor katolikus teológus, a würzburgi egyetem és a párizsi Institut Catholique emeritus professzora, világszerte elismert Kálvin-szakértő. Váradi tartózkodása során a Herbert Haagtól vett gondolat: Csak aki változik, marad hű önmagához mottóval négy teológiai intézet diákjai, tanárai, lelkészek és kutatók számára tartott szemináriumokat és előadásokat október 5–7. között a Posticumban.
A nagyváradi Posticum keresztény kulturális központ, folytatva a 2016-ban elkezdett októberi reformációs programjainak hagyományát, a katolikus teológia legnagyobb „határátkelőinek” egyikét, Gánóczy Sándor professzort hívta meg a reformáció ötszázadik évfordulójának ünnepe táján. Gánóczy Sándor elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a katolikus teológia tárgyilagos és ugyanakkor ökumenikus szellemű tolmácsolásban ismerje meg Kálvint. Kálvin-kutatásai ma már nemcsak a katolikus hittudomány számára fontosak, hanem az egyetemes Kálvin-kutatás referenciális műveinek számítanak, protestáns szerzők is idézik, tevékeny, alakító hatást gyakorol a kortárs Kálvin-értelmezésre.
Zamfir Korinna, a BBTE RKT karának professzora az október 6-i szemináriumokon vett részt. Kérdésünkre elmondta, hogy Gánóczy professzor két nagy témát hozott: Kálvin és a pápaság, illetve Kálvin és a szépség tematikáit. Ezeket körülbelül harminc résztvevő szemináriumszerűen tárgyalta meg. A résztvevők a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, a BBTE kolozsvári Római Katolikus Teológiai Karáról, a szintén kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetből és a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsesség Szemináriumból érkeztek. Mindkét téma felkeltette a résztvevők érdeklődését, a második, esztétikai jellegű beszélgetés annyiból tűnt érdekesebbnek, hogy meglepőbb és kevésbé ismert dolgokat tárt fel: az Institúciókból felolvasott részek alapján nyilvánvalóvá vált ugyanis Kálvin humanista érdeklődése, háttere, tájékozottsága a görög filozófiai gondolatok terén. Szó esett a kozmoszról és a testek arányosságáról vallott nézeteiről és arról, ahogyan a szépségről vélekedett. Ugyanakkor a pápaságról szóló beszélgetésben érdekes korkép rajzolódott ki arról, hogy a pápaság Kálvin idejében nem teljesítette – Gánóczy véleménye szerint – feladatát.
Az ökumenikus szellemben tartott szeminárium olyan szempontból is hasznos volt, hogy a katolikus és protestáns résztvevők együtt beszélték meg ezeket az olykor kényes témákat.
