Elstartolt a 8. Kolozsvári Magyar Napok. Hivatalosan augusztus 13-án kezdődtek a legkülönfélébb műfajú rendezvények, de több kiállítást már korábban megnyitottak. Augusztus 3-ától szeptember 3-áig látogatható a Művészeti Múzeumnak helyet adó Bánffy-palotában a Gy. Szabó Béla életművéből nagy merítést mutató Barangolások Gy. Szabó Béla művészetében című kiállítás. Aki Kolozsváron jár ebben az időszakban, ki ne hagyja, ingyenesen látogatható! Két témára fűzték fel a szervezők, a hagyatékot gondozó Ferenczy Miklós és Bordás Beáta művészettörténész: a címben idézett barangolás, utazás, és az önarckép. Ez utóbbi okból a művész legkülönfélébb technikákkal (olajfestmény, pasztell, rajz, fametszet) készült önarcképeiből láthatnak válogatást, amelyek a világhoz való viszony érzékeny lenyomatai és az emberi-művészi fejlődés dokumentumai egyben.
Augusztus 10-én szintén a Bánffy-palotában nyílt meg Szalay Lajos Bibliája címmel a nagy művész és a reformáció 500. évfordulója előtt egyaránt tisztelgő másik világszínvonalú kiállítás (ez is szeptember 3-áig látogatható). Az 1909–1995 közt élt Kossuth-díjas magyar grafikus 1946 és 1988 között külföldön, Argentínában és az Egyesült Államokban élt és alkotott. Pablo Picasso a legenda szerint ezt nyilatkozta róla: „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a 20. századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz”. A magyar grafikus mindvégig hittel és ihletforrásként nyúlt a Bibliához, életműve csúcsaként tartják számon Genezisét, az 1966-ban kiadott album Magyarországon 1973-ban jelent meg, 124 rajz foglalkozik az Ószövetséggel, annak egyes, a művész számára fontos témáival. A kolozsvári kiállításon a látogató megcsodálhatja az alkotó kivételes látásmódját, kitűnő rajztechnikáját, azt, ahogyan motívumokkal játszik, kiemel, variál, olykor színez. Az egyes kiállítótermekben különböző ó- vagy újszövetségi idézetek vezetnek be témákat, amelyek a művész interpretációjában megelevenítik a kísértést, a kegyelmet és más, a ma emberének is nagyon aktuális témákat.
A hivatalos nyitónap délelőttjén a Szent István Néptánctalálkozó résztvevői tánckavalkádon mutatkoztak be a főtéren, Mátyás király lovasszobra előtt: megkapó, gazdag népviseleteket, táncokat láthatott az arra járó, egy dob kíséretével a vidám görög csoport énekelt is, és örömmel állt a fotósok rendelkezésére.
A Szent Mihály-templom tornyát szervezett csoportokban, bejelentkezés alapján lehet látogatni az egy hét alatt.
Az egyhetes programnak két megnyitója is volt: vasárnap de. 10 órakor az evangélikus-lutheránus templomban az ökumenikus istentisztelettel, Istenhez fohászkodva, magunkat és a rendezvényt is Istennek ajánlva kezdődött az ünnepség. A másik, hivatalos megnyitót hétfőn este 7 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Opera nagytermében tartották. Itt a kolozsvári magyar napok ötletgazdája és főszervezője, Gergely Balázs az elmúlt év néhány, a közösséget érintő eseményét pozitív-negatív ellentétpárba gyűjtve idézte fel. Azt is bejelentette, hogy pályázati pénzek segítségével a Szent Mihály-templom restaurálása is lehetséges lesz.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kolozsvári események felidézésével kezdte, majd nagyobb léptékben, az egész erdélyi, romániai magyarságot érintő kérdésekről ejtett szót, humorral fűszerezett megszólalása az éppen aktuális, magyarellenes, őt magát is érintő hisztériáját sem hagyta szó nélkül, és a jövő évi évforduló, a román egyesülés 100. évének kapcsán azt is javasolta, mindennek ellenére próbálkozzunk az együttélés normális mintáinak kidolgozására, rajtunk ne múljon. Ahogy Kolozsváron elfér az, hogy a magyarok a Jókai utcában, a románok a Napoca utcában járnak, úgy még elképzelhető és megvalósítható néhány dolog. Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke és Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke politikai beszéde zárta az ünnepség szónoki részét, amit a Magyar Állami Népi Együttes Kodály Zoltán emlékére készült kiváló előadásának örült, tapsolt a közönség. A lírai elemeket sem nélkülöző, szellemes, jókedvű, lendületes produkciót hosszan tapsolta a közönség.
Kép és szöveg Bodó Márta
