Idén ismét együtt ünnepli a kereszténység – Kelet és Nyugat – Urunk feltámadását, a húsvétot. Keresztény hitünknek ez a legfontosabb ünnepe, mert Krisztus Urunk feltámadása szent hitünk alapja. Szent Pál mondja: „Ha ugyanis a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel… Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, szánalomra méltóbbak vagyunk minden embernél. Ám Krisztus feltámadt halottaiból, mint a holtak zsengéje” (1 Kor 15,16.19–20).
Feltűnő, hogy az evangélisták nem számolnak be arról, hogy a feltámadott elsőként édesanyjának jelent volna meg. Nem volt rá szüksége? Vagy azért nem említi az evangélium, mert szülők nem lehetnek tanúk gyermekeik perében? Meg vagyok győződve, hogy az Úr Jézus elsőként édesanyjának jelent meg. A Szűzanya kitörölhetetlen az evangéliumból (a megváltás örömhíréből), mert ő az első keresztény, aki elfogadta és teljesítette Isten akaratát: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ő szülte meg az istenembert, Megváltónkat, és ezért minden kegyelemnek közvetítője. Emlékévvel ünnepli idén katolikus egyházunk a fatimai jelenések századik évfordulóját. A kinyilatkoztatás lezárult.
Mindent tudunk, ami az üdvösségünkhöz szükséges. Az egyház által elismert Mária-jelenések nem hozhatnak újat. A Szűzanya jelenéseiben csak azt teszi, amit a kánai menyegzőn tett. Rámutatott az emberi nyomorúságra: „Nincs több boruk!” (Jn 2,3), és a szolgáknak azt mondta: „Tegyetek meg mindent, amit csak [Fiam] mond” (Jn 2,5). A hiteles Mária-jelenésekben a Szűzanya felhívja figyelmünket hitletéteményünk elfeledett igazságaira. Fatima üzenete: tartsatok bűnbánatot és imádkozzátok a rózsafüzért. Fatimához kapcsolódik a Szűzanya szeplőtelen szívének a tisztelete, az öt első szombat gyakorlata papi és szerzetesi hivatásokért, valamint Szűz Mária, a világ királynője emléknap. Fatima üzenete mindig időszerű!
Főegyházmegyénk csatlakozott a liturgikus magyar nyelvterületre meghirdetett Szent László-emlékévhez. Pasztorális bizottságunk már ki is adta a pasztorális segédanyagot tartalmazó kísérőfüzetet. A hagyomány szerint Szent László királyunk telepítette le a székelyeket a mai Székelyföldre. Ekként vált dicső királyunk Erdély védőszentjévé. (NB! Az erdélyi/gyulafehérvári főegyházmegye egyházi védőszentje Szent Mihály főangyal). Büszkék vagyunk Szent László király erdélyi vonatkozású emlékhelyeire. Használjuk fel ezt az emlékévet arra, hogy igyekezzünk Szent Lászlót követni keresztény életünkben: egyházához hűséges, gyakorló katolikus, többgyermekes mintacsaládapa, keresztény hitére alapozott vitézsége és hazafias honszeretete… Trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulóján Erdélyország védőszentjét kérjük, hogy továbbra is oltalmazza hívő népét!
A közéletben zavar minket a törvényhozás javaslata, az egyneműek együttélésének és gyermekek örökbefogadásának hivatalos engedélyezése. Örvendünk, hogy eddig a parlament visszautasította ezeket a javaslatokat. Ugyanakkor a magzatelhajtás – amelynek terén Európában sajnos első helyen áll Románia – nemzeti öngyilkosság. Katolikus püspöki karunk gyakran tiltakozott ezek ellen. Ezekben a kérdésekben egyetértünk a többségi Román Ortodox Egyházzal, az erdélyi magyar történelmi egyházakkal és a keresztény „kultuszokkal”.
A változások (1990) után megindult az egyházak kommunista időbeli vagyonelkobzásának jogi helyreállítása, azaz a visszaszolgáltatás. 27 év „demokrácia” után meg kellett érnünk, hogy történelmi egyházaink részben visszaadott javait újraállamosítják azon a címen, hogy 1990 után az eljárás nem volt törvényes. Legjellemzőbb a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium sorsa, egy a sok közül. Most azonban ránk jár a rúd: a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc római katolikus teológiai líceumot két év után ellehetetlenítették. A története közismert: Romániában nem felekezeti kérdések vannak, hanem nemzetiek. Marosvásárhelyt a magyar, katolikus iskola sok városatyát zavar. Nuncius urunk volt szíves személyesen kihallgatást kérni a vagyon-visszaszolgáltatási bizottságnál. Meghallgatták. A következményeket várjuk (ha egyáltalán lesznek). Gondolom, törvényes úton már mindent megtettünk. A Státus nevében – mivel elnöke vagyok – többször adtunk ki sajtónyilatkozatot. Örvendünk, hogy az RMDSZ mint magyar érdekképviseletünk teljesen mellénk állt. Sajnos a jelenlegi helyzet ismeretében nem tudok semmit ígérni: Mi lesz a sorsa a katolikus iskolának, ha a kezdő osztályokba nem iratják be a gyerekeket?
Köszönöm a szülőknek, akik a megfélemlítések ellenére bátran vallották, hogy gyermekeiket katolikus iskolába akarják járatni. Követelésünk az érvényben lévő romániai alkotmány és tanügyi törvények alapján áll! Az idén ismét elővételezzük ökumenikus mozgalmunk célját, a keresztények egységét – legalábbis naptári szinten – keresztény főünnepünk közös megtartásában Keleten és Nyugaton.
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Megjelent a Vasárnap április 16-ai számában.
