Ferenc pápa romániai látogatása csak a jogorvoslás után lehetséges

A gyulafehérvári római katolikus érsekség állásfoglalása

6
13357
Ferenc pápa, Klaus Johannis, Románia államelnöke és felesége, Carmen a 2015. május 15-ei látogatáson (Fotó: EPA/Radio Vatican)

Miután a római találkozó után az EU-vezetők közt Klaus Werner Johannist, Románia államelnökét is fogadta Ferenc pápa, Johannis elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte: romániai látogatásra hívta a katolikus egyházfőt. Hozzátette, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”. Ezt követően 2017. április 4-én a gyulafehérvári római katolikus érsekség sajtóközleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A közleményt aláíró dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató kijelentik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és az iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.

A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.

A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel közleményében az államelnöknek, ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében. (Romkat.ro)

A közlemény teljes szövege I T T  érhető el.

6 HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. Nagyon jelentős külpolitikai változások hozhatnak csak alapvető változást a román bel- és külpolitikában, a céllitűzésekben és ennek keretében a kisebbségpolitikában.Amennyire felgyorsult az erőviszonyok megváltozása, valószínűsíthető, hogy erre a köv. tíz-húsz évben sor kerül. Egy Orosz-EU közeledés, netán egy, a jelenleginél békésebb együttműködés kialakítása, valamint más, belső tényezők hatásai eljelentéktelenítenék Romániát, kb. a jelenlegi Beloruszia fontossági szintjére.

  2. Nagyon jelentős külpolitikai változások hozhatnak csak alapvető változást a román bel- és külpolitikában, a céllitűzésekben és ennek keretében a kisebbségpolitikában.Amennyire felgyorsult az erőviszonyok megváltozása, valószínűsíthető, hogy erre a köv. tíz-húsz évben sor kerül. Egy Orosz-EU közeledés, netán egy, a jelenleginél békésebb együttműködés kialakítása, valamint más, belső tényezők hatásai eljelentéktelenítenék Romániát, kb. a jelenlegi Beloruszia fontossági szintjére.

  3. Nagyszerű lehetőség a pápa ittléte. A csángó magyarok kérvényeire választ nem adó jászvásári püspökség, szekus módra, a keresztény morálnak ellentmondóan viselkedett. Ha el is jönne a pápa, lehetőség lenne egy sztrájkot szervezni. Ha tíz ember is tenne azt, akkor is lehetne nemzetközi viszjangja.

    • A csángó magyarokat még a magyar püspökség sem támogatják törekvéseikben, hanem asszisztál az asszimilációs folyamatokban.
      Olyan ez, mint amikor az amerikai fotós lefotózta, ahogy a dögkeselyű nézte és várta a legyengült, haldokló gyereket mikor hal meg, hogy kibelezhesse. A fotós még csak asszisztált. Utána megbánta…
      A moldvai magyar testvéreknek ha Magyarország segítségére vár, akkor esélye sincs a megmentéshez, maximum tünetkezelési beavatkozásokra.

  4. Ultimii 3 papi (de la Ioan Paul la Francisc) au mers in multe tari in care drepturile omului sunt incalcate mult mai mult decat in Romania, precum tari unde copiii sunt exploatati sau unde sclavia moderna e extrem de raspandita sau unde comunismul e la putere si credinciosii nu au libertatile ce le avem noi sau unde corporratiile internationale au distrus economia locala. Toate astea NU sunt motive ca un papa sa nu mearga sa isi viziteze credinciosii din acea tara, ba sunt tocmai motive sa mearga si sa spuna ce e de spus, cum a facut Ioan Paul al II-lea in Cuba de ex, sau cum a facut primul papa Petru cand a mers la Roma.