2017. február 13., hétfő

0
1787

Evangélium

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni.
Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet.”
Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára. (Mk 8,11–13)

Gondolat

Jelet kell kicsikarni az Istentől, s akkor már világos az akarata – sokan így gondolkodnak ma is. Menekülnek a döntés(ek) felelősségétől, jelet várnak, akár évekig, s egy helyben járnak ezért. Házasság vagy különleges módon is Istennek szentelt élet? Mi Isten akarata? Adjon jelet!

A hit nemcsak megnyugvás és időzés Isten szeretetében, hanem egy bizalommal teli ugrás is az ismeretlenbe. Nem életbiztosítás és garancialevél, hanem kaland: az utunk bátor keresése, azon járás és megmaradás a folyton jelentkező akadályok ellenére is.

Nem jelet kell kérni tehát – a jelet megkaptuk: velünk az Isten –, hanem erőt és bátorságot gyűjteni, kihajtani a „parkolóból”, és haladni előre a hit útján!

MEGOSZTÁS