Meglódult az idő

0
752

A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája szerint a Megáll az idő (forgatókönyv: Bereményi Géza, Gothár Péter, Kelecsenyi László) és az Eldorádó (rendező, forgatókönyvíró Bereményi Géza) a legértékesebbnek tartott ötvenhárom magyar film közt szerepel. A Megáll az időt 1982-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, Gothár Péter az év felfedezettje lett, a film a legjobb 1956-ról szóló produkciók közé tartozik.

Kolozsváron a Megáll az idő című alkotást az 1956-os forradalom évfordulója alkalmával mutatták be. A filmbemutatón jelen volt Bereményi Géza Kossuth-, József Attila-, Balázs Béla-díjas magyar író, filmrendező, forgatókönyv- és dalszövegíró. Az ünnepségen Mile Lajos főkonzul a film keletkezéséről kérdezte. Bereményi kiemelte, hogy a film személyes tapasztalaton alapult, de természetesen vannak fikciós elemei is. A produkció az 1980-as év elején készült. Ilyen jellegű alkotás eddig nem volt. Érzékeltette a ’80-as évek hangulatát. Akkoriban még az ’56-os eseményekről nemigen lehetett beszélni, az időszakról még nem készült film, de elkezdődött egy új korszak, felnőtt egy olyan generáció, amelyik már függetlenebb volt, szabadságot igényelt. Fontosak az évszámok: 1963, 1967. Időközben az Amerikába menekültek közül többen hazatértek, másfajta koncepciót hoztak. A filmet aztán külföldön, többek között Japánban, Vietnámban is bemutatták, elnyerte a nézők tetszését. Tökéletesen értették. Az alkotás a kamaszkorra, a felnőtté válás problémáira, egyben varázslatos világára összpontosít, miközben érzékelteti, hogy a háborús időben, illetve a békeidőben felnőttek között gondolkodásbéli különbség van. A film szerencséje, hogy a cenzúra nem vágott bele. Az enyhülési folyamat idején bizonyos eseményekről, folyamatokról már lehetett beszélni.

Bereményi beszélt az Eldorádó című alkotásáról is, amelyben nagyapjának állított emléket. A film forgatásának egyik érdekes mozzanatára emlékezve érzékeltette az akkori idők magyar társadalmában uralkodó hangulatot: az egyik jelenethez szükség lett volna néhány tankra, ám a városparancsnok elutasította kérelmüket,  hiszen ha az emberek az utcán tankokat látnának, félreértenék, kimennének az utcára. Mindez érzékelteti, hogy akkor már forrásban volt a társadalom, a régi módon már nem lehetett kormányozni, az új azonban még nem alakult ki.

A Megáll az idő című film kezdőjelenetei az ’56-os forradalom utolsó napjaira összpontosulnak. Budapest utcáin romos épületek, a harcok nyomai láthatók. Köves István kitépi társa kezéből a fegyvert, hogy elássa. Felrohan a lakásba, közli a feleségével, menekülniük kell. Őt bármely pillanatban letartóztathatják. Éva, a feleség nem akar menni, két gyermekével otthon marad. „Hát akkor itt fogunk élni” – jelenti ki az anya. Az apa egy vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot, Bécsbe menekül, később Amerikába. Bodor László az országban marad, hétéves börtönbüntetésre ítélik.

A történet folytatódik, 1963-at írnak. A néző a Kádár-korszakba, annak konszolidációs szakaszába nyer betekintést. Látja, miként alakult a fiatalok élete. Köves István hét év alatt semmi életjelt nem adott magáról. Gyermekei neheztelnek rá. Dini egy adott pillanatban azt mondja, hogy meghalt. Végül megtagadja az apját. A két fiú, Gábor és Dini iskolai gondokkal vannak elfoglalva. Gábor orvosi egyetemre akar felvételizni, de tudja, hogy a családi örökség miatt esetleg nem sikerül majd a felvételi vizsgája. Az iskola életében is változás észlelhető. A nyugati világ hatása érezhető. A bulik, a rock and roll, a Coca-Cola színesíti a diákéletet. A társadalmi életben új elemek jelennek meg. Bodor közkegyelmet kap, kijön a börtönből, meglátogatja a Köves családot. Éva aggódva kérdi: „Bent mi volt?” Bodor válasza: „Miért, kint mi volt?” Bodor Éva élettársa lesz, és arra tanítja Dinit, hogy ne legyen őszinte. Rehabilitálás után állami állást kap. Belenyugvó lesz. Dini igazi kamaszként lelkesedik a rebellis iskolatársért, Pierre-ért. Első szerelmi élményei, tapasztalatai erős érzelmi hullámzást  váltanak ki benne.

A nézők különleges jelenetnek a tanúi. Néhány rebellis diák behatol az iskolába, ahol tör, zúz, közben pedig szól a rock. Egy botrány miatt Pierre-t kicsapják az iskolából. Dinivel és Szukics Magdával lopott autóban Nyugatra akarnak jutni.

A film utolsó jelenetei azt mutatják meg, hogy az ’56-osok közül sokan hazatérnek, köztük az eltűntnek tekintett Köves István is. Megkeresi a családját. Az utolsó filmkockák 1967. december 31-ét, szilveszter estéjét jelenítik meg, Bodor, Éva és Köves István együtt éneklik az ’56-ban félbeszakadt dalt.

A film témaválasztása, a parádés szereposztás, a kitűnő rendezés biztosította a film sikerét. Rendező: Gothár Péter. Forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Gothár Péter, Kelecsenyi László. Zene: Selmeczi György. Operatőr: Koltai Lajos. Főbb szerepekben: Zamenák István (Dini), Pauer Henrik (Gábor), Iván Anikó (Szukics Magda), Söth Sándor (Pierre), Kakassy Ágnes (Éva, az anya), Hetényi Pál (Köves István), Őze Lajos (Bodor László).

Páll Gyöngyvér

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here