Meglódult az idő

0
1071

A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája szerint a Megáll az idő (forgatókönyv: Bereményi Géza, Gothár Péter, Kelecsenyi László) és az Eldorádó (rendező, forgatókönyvíró Bereményi Géza) a legértékesebbnek tartott ötvenhárom magyar film közt szerepel. A Megáll az időt 1982-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, Gothár Péter az év felfedezettje lett, a film a legjobb 1956-ról szóló produkciók közé tartozik.

Kolozsváron a Megáll az idő című alkotást az 1956-os forradalom évfordulója alkalmával mutatták be. A filmbemutatón jelen volt Bereményi Géza Kossuth-, József Attila-, Balázs Béla-díjas magyar író, filmrendező, forgatókönyv- és dalszövegíró. Az ünnepségen Mile Lajos főkonzul a film keletkezéséről kérdezte. Bereményi kiemelte, hogy a film személyes tapasztalaton alapult, de természetesen vannak fikciós elemei is. A produkció az 1980-as év elején készült. Ilyen jellegű alkotás eddig nem volt. Érzékeltette a ’80-as évek hangulatát. Akkoriban még az ’56-os eseményekről nemigen lehetett beszélni, az időszakról még nem készült film, de elkezdődött egy új korszak, felnőtt egy olyan generáció, amelyik már függetlenebb volt, szabadságot igényelt. Fontosak az évszámok: 1963, 1967. Időközben az Amerikába menekültek közül többen hazatértek, másfajta koncepciót hoztak. A filmet aztán külföldön, többek között Japánban, Vietnámban is bemutatták, elnyerte a nézők tetszését. Tökéletesen értették. Az alkotás a kamaszkorra, a felnőtté válás problémáira, egyben varázslatos világára összpontosít, miközben érzékelteti, hogy a háborús időben, illetve a békeidőben felnőttek között gondolkodásbéli különbség van. A film szerencséje, hogy a cenzúra nem vágott bele. Az enyhülési folyamat idején bizonyos eseményekről, folyamatokról már lehetett beszélni.

Bereményi beszélt az Eldorádó című alkotásáról is, amelyben nagyapjának állított emléket. A film forgatásának egyik érdekes mozzanatára emlékezve érzékeltette az akkori idők magyar társadalmában uralkodó hangulatot: az egyik jelenethez szükség lett volna néhány tankra, ám a városparancsnok elutasította kérelmüket,  hiszen ha az emberek az utcán tankokat látnának, félreértenék, kimennének az utcára. Mindez érzékelteti, hogy akkor már forrásban volt a társadalom, a régi módon már nem lehetett kormányozni, az új azonban még nem alakult ki.

A Megáll az idő című film kezdőjelenetei az ’56-os forradalom utolsó napjaira összpontosulnak. Budapest utcáin romos épületek, a harcok nyomai láthatók. Köves István kitépi társa kezéből a fegyvert, hogy elássa. Felrohan a lakásba, közli a feleségével, menekülniük kell. Őt bármely pillanatban letartóztathatják. Éva, a feleség nem akar menni, két gyermekével otthon marad. „Hát akkor itt fogunk élni” – jelenti ki az anya. Az apa egy vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot, Bécsbe menekül, később Amerikába. Bodor László az országban marad, hétéves börtönbüntetésre ítélik.

A történet folytatódik, 1963-at írnak. A néző a Kádár-korszakba, annak konszolidációs szakaszába nyer betekintést. Látja, miként alakult a fiatalok élete. Köves István hét év alatt semmi életjelt nem adott magáról. Gyermekei neheztelnek rá. Dini egy adott pillanatban azt mondja, hogy meghalt. Végül megtagadja az apját. A két fiú, Gábor és Dini iskolai gondokkal vannak elfoglalva. Gábor orvosi egyetemre akar felvételizni, de tudja, hogy a családi örökség miatt esetleg nem sikerül majd a felvételi vizsgája. Az iskola életében is változás észlelhető. A nyugati világ hatása érezhető. A bulik, a rock and roll, a Coca-Cola színesíti a diákéletet. A társadalmi életben új elemek jelennek meg. Bodor közkegyelmet kap, kijön a börtönből, meglátogatja a Köves családot. Éva aggódva kérdi: „Bent mi volt?” Bodor válasza: „Miért, kint mi volt?” Bodor Éva élettársa lesz, és arra tanítja Dinit, hogy ne legyen őszinte. Rehabilitálás után állami állást kap. Belenyugvó lesz. Dini igazi kamaszként lelkesedik a rebellis iskolatársért, Pierre-ért. Első szerelmi élményei, tapasztalatai erős érzelmi hullámzást  váltanak ki benne.

A nézők különleges jelenetnek a tanúi. Néhány rebellis diák behatol az iskolába, ahol tör, zúz, közben pedig szól a rock. Egy botrány miatt Pierre-t kicsapják az iskolából. Dinivel és Szukics Magdával lopott autóban Nyugatra akarnak jutni.

A film utolsó jelenetei azt mutatják meg, hogy az ’56-osok közül sokan hazatérnek, köztük az eltűntnek tekintett Köves István is. Megkeresi a családját. Az utolsó filmkockák 1967. december 31-ét, szilveszter estéjét jelenítik meg, Bodor, Éva és Köves István együtt éneklik az ’56-ban félbeszakadt dalt.

A film témaválasztása, a parádés szereposztás, a kitűnő rendezés biztosította a film sikerét. Rendező: Gothár Péter. Forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Gothár Péter, Kelecsenyi László. Zene: Selmeczi György. Operatőr: Koltai Lajos. Főbb szerepekben: Zamenák István (Dini), Pauer Henrik (Gábor), Iván Anikó (Szukics Magda), Söth Sándor (Pierre), Kakassy Ágnes (Éva, az anya), Hetényi Pál (Köves István), Őze Lajos (Bodor László).

Páll Gyöngyvér

MEGOSZTÁS