Boldog Saultemouche Vilmos

Mint Salès Jakab, Saultemouche Vilmos is Auvergne szülötte volt, és egyidős vele. Saultemouche az ima embere volt, rendkívüli elkötelezettséggel és szerénységgel rendelkezett, amellett a csendet is nagyon szerette. Kapusként dolgozott, ügyesség és finomság jellemezte ebben. Mindezt a megfeszített Krisztus kedvéért, teljes önmegtagadásra törekedve tette, amire Isten kegyelme hívta őt, és ami a legfőbb áldozatra is felkészítette. Volt egy kis mondása, amit gyakran idézett a maga sajátosan nehézkes és csiszolatlan módján, és amit akkor is elsuttogott, amikor a hugenották tőrei halálra sebezték: „Kitartás, testem, kitartás!”

Ő kísérte utolsó miséjére Salès Jakabot, és vele együtt fogták el. Könnyedén elmenekülhetett volna, de ő inkább megragadta a vértanúság lehetőségét; jól tudta, hogy bűn lenne elmulasztani. Jelen volt Salès és a protestáns lelkészek közötti vitán az Oltáriszentséget illetően, és kijelentette: „Atya, nem hagyom el, hanem meghalok önnel az ön érveinek igazsága mellett.”