Boldog Maria Repetto
Boldog Maria Repetto liturgikus emléknapja január 5-én van. Maria Repetto 1807. november 1-jén született Voltaggióban tizenegy testvér közül a legidősebbként. Három nővére apáca lett, egy bátyja pap lett. Még születése napján megkeresztelték, 1817-ben lett elsőáldozó. Repetto 1829. május 7-én lépett be az Oltalmazó Szűzanya Leányai rendbe, közismert nevükön a brignolinákhoz a Genova melletti Bisagnóban, majd 1829. augusztus 15-én kapta meg a habitust. A rend elsődleges tevékenységi területe a betegápolás volt, főként kórházakban, de nem csak. Maria Repetto örökfogadalmát 1831-ben tette le. A rendben a lelki élet mellett varró- és hímzőnőként dolgozott.
Amikor látása kezdett megromlani, a kolostor portásává és kapuőrévé tették, egyben kijelölve arra is, hogy a rend arca legyen a külvilág felé. Mária nővér, aki hitt a munka javában, és akinek diplomáciai készségekre volt szüksége a pozíciójában, mélységes áhítatot alakított ki Szent József iránt, és állandóan kérte imáit, védelmét és útmutatását. Szolgálata idején mindenkinek hirdette Szent József tiszteletét, illetve érmeket és kis képeket osztogatott az embereknek. A nővér képes volt úgy gyógyítani, ha e tárgyat az érintett területre helyezte, és imádkozott a beteg gyógyulásáért, amint ennek híre ment, tömegek keresték fel. Hírét csak fokozta az 1835-ben és 1854-ben kiütött kolerajárvány, ugyanis ezek idején Maria Repetto számtalan betegnek segített mind fizikai, mind lelki téren. Ekkoriban Genova egész területéről özönlöttek az emberek, hogy alamizsnát kérjenek, gyógyulásért imádkozzanak, vagy csak találkozhassanak vele – jóllehet ő maga végtelenül szerény és háttérbe húzódó alkat volt. Néhány rendtársa ekkor úgy látta, hogy ez az állandó jövés-menés zavarja a tevékenységüket, ezért eltávolították őt a pozíciójából. Sem az olasz, sem más nyelvű források nem tüntetik fel, hogy a nővérek később mégis miért értékelték át döntésüket, ugyanis visszahelyezték a régi pozíciójába.
Maria Repetto 1890. január 5-én (más források szerint 6-án) hunyt el a genovai rendházban. Hősi erényeit 1968. július 4-én VI. Pál pápa nyilvánította ki, II. János Pál pápa pedig 1981. október 4-én avatta boldoggá a Szent Péter téren.
