A járványhelyzet és a veszély egyesek részéről mutatkozó felelőtlen kezelése sok nem kívánt, de szükséges intézkedéshez vezetett. Maszkviselés, oltást igazoló kártya, kijárási tilalom, zsúfolt helyek látogatásának korlátozása: íme néhány. És az iskolai oktatás kéthetes szüneteltetése… Ami tanárnak, diáknak, szülőnek problémát okoz. Megkérdeztünk néhány illetékest, érintettet, mit gondol a tanügyi helyzetről, hogyan lehet, kell ezt a periódust megélni. Most a kolozsvári Báthory-líceum igazgatója szól hozzá a kérdéshez, várjuk más érintett hozzászólását is!
,,Csak a bizonytalanság biztos az oktatásban a koronavírus-járvány miatt…” – olvasom az egyik hírportálon a kéthetes iskolai kényszervakáció kapcsán. Valóban, így igaz. Elhamarkodott döntéssorozat áldozatai lehetnek ezúttal is a diákok. Az életünkön elhatalmasodó világjárvány okozta oktatási kényszerszünet mindannyiunkat ismételt újratervezésre ösztönzött.
Síri csönd az iskolaudvaron, folyosón, termekben, rémisztő megállj oktatási intézményeinkben. Ez a látvány fogadja a ma iskolába látogatót. Pedig egy hete még örült a tanító néni kedvességének az előkészítős gyerek, a közös focizás lehetőségének az ötödikes, a társaival való találkozásnak a gimnáziumi diák, a jelenléti oktatás előnyeit megtapasztaló maturandusz. Személyiség- és készségfejlesztés, jellemformálás a legkorszerűbb technológia alkalmazásával sem érhető el virtuális térben. A nevelés pedig éppen ezt célozza.
Meglepődve, aggodalommal fogadta a kéthetes kényszerszünet hírét diák, szülő, tanár, az iskola teljes közössége. Hibrid és on-line típusú oktatásban nincs diákélet, nincs közösségi együttlét, iskolai élmény. Hűen tükrözi ezt a diáktanács egyik tagjának véleménye, az idei sikeres diáknapok szervezése kapcsán: ,,Egy ilyen kritikus helyzetben nem volt aggodalommentes a rendezvény egyik pontja sem: egyrészt a megbetegedés veszélye, valamint a szabályozások szigorú betartása jelentette a rendezvény logisztikájában a nehézséget — hiszen mindannyian minél tovább szeretnénk kitolni azt a határt, amikor ismét online térbe kell szorítani az oktatást, ilyenkor a diákélet szinte teljesen megdermed –, másrészt pedig a szervező diákok közül sokan nemcsak első rendezvényüket szervezték, hanem számukra teljesen idegen jellegű feladatokat kellett hogy betöltsenek, a tavalyi év hiányosságait még nem lehetett pótolni. Ennek ellenére a lelkesedés és a társaságba visszavágyódás elég motiváló volt ahhoz, hogy a nehézségeket közösen leküzdjük, így még a szervezők közötti csapatszellemet is növelhettük.”
Sajnos, esetszámok bizonyítják, ezúttal a gyerekek sokkal inkább ki vannak téve a koronavírus-járvány veszélyének, és egyre növekedett a megbetegedő tanulók száma. Dicséretes, hogy nagyon sok diákot beoltattak szüleik. Ők abban az esetben is részt vehettek a tantermi oktatásban, ha társaik megfertőződtek és az osztály karanténba vonult. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben a hibrid-típusú oktatásnál (a beoltottak tantermi, a nem beoltottak on-line követik a tanórát) hatékonyabb az on-line-típusú oktatás, információátadás.
Nevelésről szinte nem is beszélhetünk ezen esetekben, a legkorszerűbb digitális oktatási módszerek és eszközök alkalmazása mellett sem. Noha könyvtárnyi szakirodalom látott napvilágot a virtuális térben történő oktatásra vonatkozóan, bebizonyosodott: a gyermekekre, ifjakra negatívan hat a huzamosabb ideig tartó krízishelyzet. S még arról nem is beszéltünk, hogy a kiskorú gyermek felügyelete hogyan oldható meg on-line oktatási időszakban, mikor és milyen körülmények között pótolandó be a kényszervakáció miatt kieső két hét, vagy egyáltalán két hétig tart-e majd a kényszerszünet.
A jelen megoldás költséghatékony ugyan, de messzemenően elhamarkodott.
Schuller Hajnal
