Ferenc pápa emlékszik a csíksomlyói „gyönyörű, magyar nyelvű szentmisére”

Ferenc pápa a spanyol Cope katolikus rádió újságírójával, Carlos Herrerával beszélgetett, adta hírül a Vatican News. Júliusi műtétjét követően első alkalommal beszélt egészségi állapotáról, valamint a jelenlegi legfontosabb aktualitásokról. Pápaságának legnagyobb kihívásairól is nyilatkozott.

Ferenc pápa a spanyol püspöki konferencia rádiójának adott interjújában elsőként kitért egészségi állapotára, közérzetére azok után, hogy július 4-én sebészeti műtéten esett át. Elmondta, hogy életét már második alkalommal egy tapasztalt ápoló mentette meg, aki az operációt javasolta neki a gyógyszerek helyett. Ferenc pápa visszaemlékezett arra, hogy 1957-ben, tüdőműtétje alkalmával szintén egy ápolónak köszönhette azt, hogy életben maradt. Elmondta, hogy bár 33 centiméterrel rövidebb most bélrendszere, mégis teljesen normális életet élhet. Jelenleg mindenfajta ételt fogyaszthat. A műtét előtt nem így volt, és a megfelelő gyógyszerek mellett képes napirendjét követni.

Sűrű programjai kapcsán az interjúban kitértek szlovákiai útjára és arra, hogy szeptember 12-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatja be Budapesten, ahol a legfőbb állami vezetőkkel is találkozik.

Ennek kapcsán a pápa visszaemlékezett erdélyi látogatására, és a szavai szerinti „gyönyörű, magyar nyelvű szentmisére” (Csíksomlyón), ahol szintén találkozott a magyar államfővel.

Nem zárja ki, hogy sikerül eljutnia Ciprusa, Görögországba, Máltára és Santiago de Compostela-ba a jubileumi évre. Az interjúban kifejtette, hogy nem forgatókönyv szerint zajlanak találkozói, hanem hagyja, hogy az események maguktól alakuljanak.

Carlos Herrera újságíró kitért az elmúlt hetekben felkapott híresztelésekre azzal kapcsolatban, hogy a pápa lemondását fontolgatja egészségi állapota miatt. A szentatya ezt teljes mértékben megcáfolta, sőt, hangsúlyozta, hogy sosem fordult meg a fejében ez a gondolat. Reggelente egy római napilap főcímeit szokta gyorsan elolvasni, televíziót pedig nem néz, ezért nem volt ezeknek a híreszteléseknek a tudatában, csak néhány nappal ezelőtt értesült róluk. A szentatya, némi mosollyal az arcán, úgy kommentálta az álhíreket, hogy „amikor a pápa beteg, akkor azonnal felkerekedik a konklávé hurrikánja”.

Az interjúban a szentatya hosszan nyilatkozik Afganisztánról és a folyamatban lévő súlyos válságról a tálibok hatalomra kerülése miatt. „Nehéz helyzet” – állapítja meg a pápa, méltatva a szentszéki államtitkárság tevékenységét a kérdésben. Pietro Parolin bíboros államtitkár, véleménye szerint, a „legjobb diplomata, akivel valaha is találkozott, nem elvesz, hanem hozzáad az eseményekhez, és mindig a megegyezés emberét keresi”. A pápa aggodalommal tekint a „sorsára hagyott afgán népre”. 

Carlo Herrera ezt követően Kínáról és a püspökkinevezésekre vonatkozó megegyezésről kérdezte a pápát. Hozzátette, hogy vannak, akik nem szeretnék a megegyezés meghosszabbítását, mert az veszélyezteti a pápa erkölcsi tekintélyét. A szentatya válaszában kifejtette, hogy bár a kínai kérdés nehéz kérdés, de nem szabad feladni a párbeszédre irányuló törekvéseket. „Ez az az út, amit követni kell”, mert a párbeszéddel lehet tovább formálni a megoldandó ügyeket. Természetesen lehet kritikával illetni a megtett lépéseket, lehet más véleménnyel lenni, lehet hibázni, de a párbeszéd útján kell járni.

A szentatya kifejtette továbbá azt is, hogy számára példaképként szolgál Agostino Casaroli egykori bíboros államtitkár, akinek az 1980-as években Közép-Európa kommunista országaival kellett kapcsolatot létesítenie, vagyis a hídépítő szerepét töltötte be. Nagyon lassan, türelemmel tudta csak formálni a diplomáciai kapcsolatokat ezekkel az országokkal, amely munka példaként szolgálhat ma is: a türelmes, lépésről lépésre haladó, nyitott párbeszéd – magyarázta Ferenc pápa.

Interjúját Buenos Aires-i éveire való visszaemlékezéssel zárja, és elmondja, hogy hiányoznak neki a városban tett hosszú séták, miközben kedvelt zeneszerzője, Astor Piazzola műveit hallgatta. Visszaemlékszik a ködös délutánokra és a plébániák közt tett sétáira is. Elmondja továbbá, hogy egy nap azt szeretné, ha úgy emlékeznének rá, aki ugyan bűnös ember volt, de a jóra törekedett.

Horváth Hajnalka