Közel ötven fiatal vett részt Szentegyházán a Szatmári egyházmegye idei ifjúsági táborában, ahol Isten jelenlétét keresték a természetben, felebarátaikban és az Eucharisztiában.
Szatmári Római Katolikus Püspökség Ifjúsági Irodája által szervezett hatnapos tábor mottója: „Ott vagyok közöttük” (vö. Mt 18,20), mely nem csak a tábor tematikáját adta, hanem remekül illeszkedett a Szatmári Egyházmegye idén kezdődött Gondviselés évéhez, valamint egyfajta ráhangolódásként szolgált a vasárnap kezdődő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is, amire a résztvevők közül sokan mennek majd.
A tábor programjai a már megszokott rend szerint épültek fel. Az ébresztő-torna-reggeli hármast követően elkezdődtek a délelőtti lelki programok. A táborozók a kiscsoportos beszélgetések alkalmával a gondviselő Isten jelenlétét keresték – Aki itt van közöttünk – a természetben, embertársaikban, de elsősorban a Legméltóságosabb Oltáriszentségben.
A délután folyamán a különböző sporttevékenységeken keresztül szintén megtapasztalhatták egymásban az Úr jelenlétét; egy-egy boldog pillanat megosztása, a közös öröm, bátorító szó, segítségnyújtás, kedves szó, de ugyanígy a baráti megintés, figyelmeztetés, mind Isten jelenlétét tükrözheti a felebarátaink számára.
A szabadidős programok között idén is nagy sikert arattak a kézműves foglalkozások, amelynek keretében egy bőr- díszműves segítségével igen szép számban készültek a különböző karkötők és az Ifjúsági Iroda logójával ellátott kulcstartók.
A keddi kirándulás alkalmával a SKI Gyimes szabadtéri bobpályát látogatták meg az ifik, majd szentmisét ünnepeltek a Csíksomlyói kegytemplomban.
Az utolsó estén egy Szentségimádás keretében adtak hálát az elmúlt hétért. A dicsőítésen a fiatalok külön próbákat tartva szervezték meg a zenei szoltálatot, valamint ők olvasták fel az elmélkedések szövegeit is.
A rossz idő miatt elmaradt tábortűz helyett a fiatalok az előző napokban készített zokni bábok segítségével különböző kitalált történeteket adtak elő társaiknak. Az előadásoknál fontos szempont volt, hogy a csoportokban együtt dolgozva olyan történetek szülessenek, amelyeknek valami fontos üzenete, mondanivalója van, továbbá a produkcióban minden elkészült bábnak szerepelnie kellett. Természetesen egy tábortűz hangulatát semmi sem pótolhatja, mégis a közös munka, az előadás és a közös nevetés talán csak jobban megerősítette az alig egy hét alatt közösséggé formálódott fiatal baráti társaságot, akiket leginkább mégis csak „Az” hozott össze, Aki mindvégig ott volt közöttük.
