Kolozsváron szervezték még az idei ferences fiúcsapattábort, amelynek élményeiről olvashatnak beszámolót.
Az idei ferences fiú csapattábor augusztus 21—25. között történt Kolozsváron, de úgy gondolom, valamikor hamarabb kezdődött, és nem zárult le a hazautazással. Személyes kezdőpont talán az a döntés lehetett, amikor ki-ki elhatározta, hogy ő részt vesz ebben a táborban. A programot kis titokzatosság vonta körbe. A döntés ezért egy ugráshoz hasonlítható, mert kellett hozzá bátorság és bizalom abban, hogy Isten és a ferences testvérek valami jót készítenek számunkra.
Augusztus 21-én többen a Csíksomlyóról induló testvérekhez csatlakoztunk, hogy együtt utazzunk Kolozsvárra, az idei tábornak otthont adó ferences kolostorba. Megérkezésünk után kiegészültünk még néhány résztvevővel, és már öltöztünk is be, hogy ministráljunk a szentmisén, amivel ténylegesen is kezdetét vette az idei fiúcsapattábor. Rövid ismerkedés és egy finom vacsora után megnéztünk egy izgalmas filmet. A film a tábor fő témáját jelenítette meg, bemutatta az élet egyik lehetőségét, ami példaértékű lehet minden fiú/férfi számára.
Tábori napjainknak keretet adott, és teljes napunkat meghatározta a reggeli és az esti dicséret, a szentmise és az itt hallott tanítás. Ezekben a tanításokban a Szentírásban szereplő férfiak cselekedeteiről hallhatunk és a legfőbb példaképről Jézusról. További tevékenységeink során pedig megpróbálhattunk ezek szerint a gondolatok szerint élni.
A következő napokban a közös túrázás és munka közben volt lehetőség jobban megismerni egymás élet. A ferences testvérekkel is bármiről el lehetett beszélgetni például: a hivatásukról, olasz ételekről vagy éppen versekről. A fizikai tevékenységek alatt gyakoroltuk a csapatmunkát, erősödött köztünk a csapatszellem, a bizalom és nagyon jól éreztük magunkat.
Az egyik este egy különleges ferences fiú_csapat rózsafűzért készítettünk, ami segíthet bennünket abban, hogy továbbvigyük a táborban megélteket az otthoni hétköznapjiankba. A fiúcsapattáborban megérthettünk valamit abból, hogy hogyan lehet értékes és boldog egy férfi élete Isten gyermekeként, Isten fiaként.
Hála legyen az együtt töltött időért, a tanításokért, a testvérekért, a barátságokért és a finomságokért az odaúton és a tábor idején!
Bartalis-Kádár Apor
