Bábel Balázs kalocsai érsek meghívására Nagyboldogasszony ünnepén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét a kalocsai székesegyházban, adta hírül a Gyulafehérvári Érsekség.
Köszöntőjében Bábel Balázs így üdvözölte Gyulafehérvár érsekét: „Isten hozta haza!” Az egykori erdélyi püspökség ugyanis a kalocsainak alárendelt szuffraganeus egyházmegye volt a századok során, ez a történelmi változások és az ennek következtében szükségszerű átrendezések miatt változott meg, többek között a történelmi előzményekre hivatkozva kérték 1990-ben püspökeink az 1927-es román-vatikáni konkordátum nyomán Bukarestnek alárendelt négy nagy-erdélyi egyházmegye külön egyháztartományba szervezését, aminek eredménye Gyulafehérvár érseki rangra emelése és közvetlen Szentszéknek való alárendeltsége 1991. augusztus 5-től.
Kovács Gergely érsek ünnepi homíliájában az ünnep megnevezéséről és ezzel összefüggő tartalmáról beszélt. Az első századokban a Szűzanya elszenderedéséről (dormitio) beszéltek, az emberek hitében élt, hogy a Szűzanya áteredő bűn nélkül született, így nem halhatott meg, csupán elszenderedett — ez a megnevezés maradt meg a keleti egyházban. Rómában és Nyugaton, itt nálunk is, már a 8. században az ünnepet kezdték úgy ünnepelni, mint a Szűzanya mennybevételét (assumptio). A Szűzanya elszenderedését követte a mennybevétel, földi élete végeztével Isten az ő dicsőségébe emelte, testestől-lelkestől a Szűzanyát, s a mindenség Istene a mindenség királynőjévé tette. Nekünk, magyaroknak két okunk is van a kiemelt tiszteletre. Az egyik ok, hogy Jézus a kereszten minden embert Mária oltalmába ajánlott János apostol által, amikor azt mondta neki: Íme a te anyád. A második és sajátos ok, hogy Szent István királyunk a Szűzanyának ajánlotta fel országát. Ezt a különleges odatartozást az Üdvözlégy imádkozásában is kifejezzük. Aki más nyelveken is ismeri az imát, talán felfigyelt arra, hogy csak mi, magyarok mondjuk úgy: Asszonyunk, Szűz Mária… és amikor ezt említem, nem soroltam a sok szép Mária-énekünket, amelyekkel fohászkodtunk, századok óta, mondta a gyulafehérvári főpásztor.
A kalocsai hívek szívére kötötte: ünnepeljék őt egész évben, hiszen az év eseményein mind elkísér oltalmával, közbenjárásával. Itt, Kalocsán megtapasztalják a Nagyboldogasszony segítségét, védelmét. Végül Isten szolgája Márton Áron püspök 1948-ban körlevélben is közölt szép Mária-imádságával zárta homíliáját Kovács Gergely érsek. Köszönetképpen Bábel Balázs érsek azt kívánta neki: tudjon nagy elődjéhez, Márton Áronhoz méltó lenni.
A délelőtt 10 órakor kezdődött ünnepi szentmisén a székesegyház kórusa Kodály Zoltán Magyar miséjét szólaltatta meg.
Az ünnepi szentmise után a gyulafehérvári vendégeket, Kovács Gergely érseket, Veres Stelian vagyonkezelőt és Kovács Szabolcs titkárt Vörös Márta vezette körbe a székesegyházi ásatásoknál: a jelenlegi kalocsai székesegyház időben a harmadik, ennek restaurálásával kapcsolatosan végzik a szükséges feltárásokat, és megtalálták a korábbi két székesegyház nyomait, illetve a sírok között az első püspök, Szent Asztrik püspök sírját. Kovács Gergely a munkálatoknál erdélyi munkásokkal találkozott, akikkel röviden elbeszélgetett.
Ezt követően Vörös Márta vezetésével az egyházmegyei múzeumot látogatták meg a gyulafehérvári vendégek.
Délután került sor a könyvtárlátogatásra: a 12 termet elfoglaló gyűjtemény 160000 kötetet foglal magában, ennek mintegy fele teológiai munka, és van jogi, történelmi földrajz, irodalmi, filozófiai témájú kötet is, a könyvtári állomány 60 százalékát a latin, magyar és német nyelvű munkák teszik ki, a fennmaradó 40 százalék francia, angol, olasz, szláv és keleti nyelveken írt könyveket foglal magába. A jelenlegi könyvtárat Patachich Ádám érsek, korábbi nagyváradi püspök gazdag gyűjteménye alapozta meg, az érseki rezidencia kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Kollonitz László érsek később mintegy 23000 kötettel gazdagította a könyvtárat.
