A nyomok követése és a cél. Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek búcsúünnepe Csíksomlyón

1
1969

Ünnepre gyűlt össze a csíksomlyói egyházközség hívő közössége, plébániatemplomuk védőszentjeit ünnepelni, Szent Pétert és Szent Pált. Annak ellenére, hogy június 29-e hétköznapra esett, a hívek teljesen betöltötték a csodálatos templomot, amelyet akár joggal az egyházmegye egyik „ékkövének” is nevezhetünk. 

Az ünnepi szentmisén a kerületi papságból is sokan résztvettek és együtt ünnepeltek a helyi hívekkel. A szentmise főcelebránsa Obermájer Ervin, a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia kisegítő lelkésze, aki a Márton Áron püspök szentté avatási ügyének viceposztulátora is egyben, bevezető gondolatában a híveket saját személyes válaszadásra hívta, arra, hogy mindenki személyesen fogalmazza meg, most, a 21. században, hogy: „… ki nekem Jézus Krisztus. Kinek tartom én Jézust?”

Az ünnepi szentmise szónoka, Sajgó Balázs, a Caritas lelkiigazgatója, szavai által mélyülhettek el a hívek az ünnep gondolataiban. A szónok homíliájában aktuális és személyreszóló gondolatokkal „ruházta” fel az ünneplő közösséget. A Krisztus-követésre reflektált, párhuzamot állítva, hogy mai világunkban mennyire divatos és hétköznapi kifejezéssé vált a „követés” szó, követünk embereket Facebookon, médiában, holott teljesen más értelemben kellene a követést megéljük és gyakoroljuk. Szentbeszédét egy történettel tette még érthetőbbé, a teljes történet így szólt:

„Egy puskával felfegyverzett vadász járta bőszen az erdőt, és fennhangon hirdette, hogy oroszlán nyomait követi. Tudálékosan vizsgálta a talajt, néha ingatta a fejét, hümmögött; szemmel láthatóan elégedetlen volt az eredménnyel. Egyszer csak megpillantott egy serényen dolgozó favágót. Odament hozzá, és megkérdezte:

– Mondd csak, barátom, nem láttál erre oroszlánnyomokat?

A favágó letette fejszéjét, megtörölte a homlokát, majd így szólt:

– De láttam. Hanem jobbat mondok neked: ne fáradj a nyomkereséssel. Megmutatom, hol rejtőzik maga az oroszlán. Itt szundít a közelben.

A vadász elsápadt, térde reszketni kezdett, majd elhajította a puskáját, és futni kezdett. 

– Köszönöm, inkább ne – kiáltotta hátra futás közben. – Nem az oroszlánt keresem, csak a nyomát!”

Ezzel a történettel is szemléltette a Caritas lelkiigazgatója, hogy a templom védőszentei is olyanok, mint a nyomok, amelyek elvezetnek a célhoz: akit nekünk követnünk kell, az maga Jézus Krisztus.

A ünnepi szentmisét a helyi plébánia kórusa Borcsa Gergely kántor vezetésével, valamint a csíkszépvízi zenekar Incze Sándor vezetésével és Bíró János kegytemplomi kántor-karnagy az énekével tette ünnepélyesebbé. 

Göthér Gergely plébános a szentmise végén köszönetet mondott a híveknek az ünnepi készületben való segítségért, valamint a felsorolt kántorok és zenekar mellett Gergely Magor elsőáldozónak, aki besegített a kántori szolgálatba.

Isten kegyelmében gazdagodva térhettek haza a búcsúünnepről Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek csíki tisztelői.

Kádár Viktor

MEGOSZTÁS