Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál címmel tartottak konferenciát a június 8-án a Pannonhalmi Főapátságban – számol be a Magyar Kurír. A tanácskozáson felszólalt Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke; Michael August Blume SVD apostoli nuncius; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Fabiny Tamás evangélikus, valamint Fekete Károly református püspök. Az eseményen jelen volt többek között Udvardy György veszprémi érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi-érsek metropolita, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök és Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát.
Pannonhalma mindig is igyekezett példát mutatni az ökumenikus párbeszéd területén. Járt itt III. Senuda kopt pápa, Bartholomaiosz konstantinápolyi és II. Alekszij moszkvai pátriárka, valamint Simeon bolgár metropolita is. Amikor 1996-ban Szent II. János Pál pápa meglátogatta a bencés közösséget, ezt mondta: „Mozdítsátok elő a keresztények egységét, párbeszédbe lépve mindenkivel”. Egymás meghallgatása teszi ugyanis lehetővé, hogy Isten Szent Lelkére is figyeljünk – mondta köszöntőjében Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát.
Reuss András evangélikus lelkész a megjelenteket köszöntve arra mutatott rá, hogy a katolikus, valamint az evangélikus egyház együttműködésében már számtalan ökumenikus dokumentum látott napvilágot. Nagyszerű látni, „milyen nagy mértékben igaz, hogy különbözőségeink ellenére egy test tagjai vagyunk, egy a Lélek, aki elhív és vezet, és egy a reménységünk is”.
Michael August Blume SVD budapesti apostoli nuncius köszöntőbeszédét követően Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Hogyan viszonyul a világhoz a keresztény hit? – Megfontolások az ökumené szemszögéből címmel tartott előadást. A bíboros-prefektus kifejtette: az ökumenikus teológia feladata, hogy túllépjen mindkét szélsőséges felfogáson: az egészen Más emberré válásának köszönhetően jelen van a Logoszban és Lelke által jelen van minden egyes teremtményében, ugyanakkor nem oldódik fel a világban. „Az immanencia és transzcendencia kategóriái csupán azt a tényt rögzíthetik, hogy Isten nem a világ, és a világ nem Isten. Szükségünk van tehát egy harmadik fogalomra is: a transzparencia – áttetszőség – fogalmára” – emelte ki Kurt Koch bíboros.
Fekete Károly, a tiszántúli református egyházkerület püspöke előadásában a soli Deo gloria kifejezés jelentését elemezve rámutatott: Isten helyére nem kerülhet az ember. Isten az Isten, akit nem lehet tárgyi és gondolati keretekbe beszorítani. Aki Istent ismeri el maga felett egyedüli Úrnak, az válik igazán szabad emberré.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek A saeculum fogalma és jelentésének alakulása napjainkig – Adalékok a szekularizáció témájához című előadásában elmondta, a latin saeculum szó a görög aión megfelelője. Jelentése hosszú korszak, örökkévalóság, világ.
Lukács evangéliumában például ez áll: „E világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai” (Lk 16,8). A középkor fordulójára azonban a latin nyugaton a saecularis és a saeculum kifejezés már a profán, civil világot fejezi ki. Így a saecularia iudicia a világ bíróság elnevezése, szemben a püspöki bírósággal.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint manapság azt tapasztaljuk, hogy a „szekulárist szakralizálni akarják, a szakrálist pedig szekularizálni”. Pál apostol írja, hogy „tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében, aki által a világ meg van feszítve számomra, és én a világnak” (Gal 6,14). Ez arra utal, hogy a keresztény ember ne uralkodni akarjon, hanem vállalja a keresztet. Ha a keresztény elveszíti is a világot, vissza is kapja, ráadásul a maga teljességében.
A Szent Márton-bazilikában megtartott napközi imaóra után mutatták be Kurt Koch Megfontolások az ökumenéről című tanulmánygyűjteményét (Pannonhalmi Főapátság – Bencés Kiadó), valamint az Úton az egység felé – A római katolikus–evangélikus párbeszéd dokumentumai 1972–2013 című kötetet (Luther Kiadó – Vigilia Kiadó).
Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója Kurt Koch könyvét ismertetve elmondta, ez a kötet a bibliai alapoktól elindulva a misszió és az új evangelizáció kérdéskörén keresztül a keleti egyházakkal való kapcsolaton át a vértanúságig tárgyalja az ökumené témáját. Orosz Gábor Viktor evangélikus teológus az Úton az egység felé című kötetről szólva hangsúlyozta, hogy a dokumentumok fordításánál az eltérő nyelvi hagyományokat is igyekeztek egységesíteni.
Csiszár Klára pasztorálteológus előadásában a misszió kérdéseiről beszélt. Mint elmondta, az ember itt-létének motivációja az értelmes élet, az Egyház fennállásának alapja pedig a misszió. A misszió a megtestesülés logikájából következik, mert „aki elmerül Isten szeretetében, az felbukkan a felebaráti szeretetben”, és „aki a Teremtőt szereti, az szereti a teremtményét is”. A misszió célja, hogy az ember kezébe vegye életét, és azt egyre inkább értelemmel teli életté formálja.
Béres Tamás evangélikus lelkész, tanszékvezető egyetemi tanár a dogmatika ökumenikus szempontjait ismertetve kifejtette, hogy Ferenc pápa Áldott légy! kezdetű enciklikája új megvilágításba helyezte Isten és a világ viszonyát. Vladár Gábor református lelkipásztor, egyetemi tanár az egység újszövetségi perspektíváiról szólt Ernst Käsemann német teológus meglátásai alapján.
Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Kurt Koch bíboros, Orosz Atanáz püspök, Fabiny Tamás püspök és Vladár Gábor lelkipásztor részvételével. A diskurzust Görföl Tibor, a Vigilia folyóirat főszerkesztője, egyetemi docens vezette.
A tanácskozás ökumenikus vesperással zárult.
Forrás és részletes beszámoló: Baranyai Béla/Magyar Kurír
