Mik is a barázdák, mi történik a barázdák mélyén, és miért fontos, hogy körülöttük jól tömítő anyaggal elzárja a fogorvos a baktériumok útját? A szakember felvilágosít.
A barázda az őrlőfogak rágófelszínei kiemelkedésekből, azaz csücskökből és az ezek között húzódó zegzugos mélyedésekből (barázdák) állnak. Egyénenként változó a barázdák mélysége. Egyeseknél egészen sekély, másoknál pedig rendkívül mélyek az őrlőfogak barázdái. A barázdák mélyén, akárcsak a fog összes felületén, folyamatosan lepedék rakódik le. A sima, könnyen tisztítható felszínekkel ellentétben a barázdákból nehéz vagy szinte lehetetlen eltávolítani a lepedéket egyszerű fogmosással. Ennek következtében a barázdák megtelnek lepedékkel, a felgyűlt lepedék egy érési folyamaton megy át, aminek nyomán könnyen és gyorsan kialakulhat a barázdák mélyén a szuvasodás.
A fogak közvetlenül előtörés után viszonylag éretlenek. Ásványianyag-tartalmuk még nem elégséges ahhoz, hogy kellően ellenálljanak a lepedékben található baktériumok által termelt savak károsító hatásának. A barázdák mélyén a savtermelő baktériumok háborítatlanul sokasodnak és folyamatos a táplálékellátottságuk. Mivel a fogfelszínek legmélyebb pontját képezik, a barázdák könnyen elvezetik a baktériumokat a fogak mélyebb rétegeibe: a dentinbe és a fogbélbe. A barázdákból kiinduló szuvasodás az esetek többségében gyorsan és agresszíven a fog teljes szuvasodásához vezet. A megelőzésre azonban van módszer. A legkézenfekvőbb megoldás, ha szakember elzárja a baktériumok útját, amit szakmai nyelven barázdazárásnak hívnak. A barázdazárás egy fogszuvasodást megelőző módszer, amelynek lényege a barázdák részleges feltöltése egy speciális, jól záró anyaggal.
Mi is tulajdonképpen a barázdazárás?
Az őrlőfogak barázdáit érdemes lezárni. A tejfogazatban 8 őrlőfog, a végleges fogazatban 8 kisőrlő és 12 nagyőrlő jön számításba. A fog teljes előtörése utáni pár hét-hónap a legideálisabb időszak a barázdák lezárására. Évekkel a fogelőtörés után is biztonsággal elvégezhető a barázdazárás, ha indokolt. A beavatkozás ugyanakkor elsősorban végleges fogak esetén javasolt. Tejfogak esetén akkor érdemes alkalmazni, ha a gyermek a szuvas fogak száma szerint vagy a fogszuvasodás intenzitásának szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik. Emellett fontos tudni, hogy a barázdazárás egy teljesen fájdalommentes beavatkozás. A hatékony kivitelezés érdekében célszerű olyan gyermeknél elvégezni, aki már legalább egy professzionális tisztításon átesett és ismeri a fogászati beavatkozások menetét. A fog nagyon alapos tisztításával indul a folyamat, aztán következik a fog izolálása, a lezárandó felületek savas előkészítése, a barázdarendszer feltöltése ragasztó- és barázdazáró anyaggal és a speciális anyag fényre kötése. Utolsó lépésként, kötelező módon le kell ellenőrizni a harapási viszonyokat, és szükség esetén eltávolítani azokat a barázdazáró anyagból.
A tulajdonképpeni barázdazárás néhány percet vesz igénybe, a gyermek számára nem megterhelő. Időigényes viszont a fogak alapos lepedéktelenítése. Minél régebben tört elő a fog vagy minél mélyebbek a barázdák, annál több időt kell szánni a tisztításra. A barázdazárás önmagában nem nyújt teljes védelmet a fogszuvasodással szemben, ami elindulhat a fogak oldalsó felszíneiről és nagyon ritkán a sima fogfelszínekről is. A barázdazárás egy összetett, megelőző program része kell hogy legyen, amiben helyet kap a helyes otthoni fogmosás és fogselymezés, a rendszeres szűrővizsgálatok és professzionális tisztítások, a fogak külső és belső erősítése ásványi anyagokkal, az esetleges szuvasodások korai ellátása és a visszafogott szénhidrátfogyasztás. Szuvas fogat is lehet barázdazárni, a szuvasodás nagyságának függvényében. Ha a szuvasodás csupán a legfelszínesebb zománcréteget érinti, akkora a szuvas szövetek eltávolítása után kiterjesztett barázdazárást lehet végezni. Ha a szuvasodás mélyebb rétegeket is érint, akkor a barázdazárással már elkéstünk és klasszikus töméssel kell ellátni a fogat.
Kinek ajánlott?
Elsősorban az 5–12 év közötti korosztálynak ajánlott a barázdazárás. Ez az az időszak, amikor a bölcsességfogak kivételével az összes maradandó őrlőfog előtör. Ebben a korban folyamatosan cserélődnek vagy megjelennek új fogak. Ekkor 16 őrlőfog esetén javallt a barázdazárás, ami átlagosan évenként 2-4 fog barázdazárását jelenti. Később, 17–20 éves korban a bölcsességfogaknál is lehet barázdazárást végezni. A barázdazáró anyag általában fehér vagy enyhén áttetsző és csak szakavatott szem számára észlelhető a jelenléte, ráadásul a harapást sem szabad zavarnia. Ugyanakkor a barázdazáró anyagok többsége tartalmaz fluort, ez viszont beépül a fogzománcba és erősíti azt. Helyi behatásról van szó, tehát ez a fluor a lehető legminimálisabban kerül a szervezetbe. A félévi szűrővizsgálatok során a barázdazárt fogakat is alaposan meg kell vizsgálni. Egyrészt a fogak elromolhatnak más felületeken, másrészt a barázdazárás, akárcsak a klasszikus tömések, idővel elévülnek vagy kikopnak.
Nyugat- és Észak-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és még számos megelőző szemléletű országban évtizedek óta bevett gyakorlat a gyermekek, kamaszok és fiatal felnőttek őrlőfogainak barázdazárása kimagasló eredményekkel. Ráadásul a barázdazárás a tömésnél olcsóbb. A fogszuvasodás egyik formáját így egyszerűen, fájdalommentesen, hatásosan és viszonylag olcsón meg lehet előzni. A teljesen ép fog pedig nagyságrendekkel nagyobb biológiai értékkel bír, mint egy tömött vagy gyökérkezelt fog.
Dr. Hajdú László Imre
