Az idei csíksomlyói búcsút a járványhelyzet enyhültével ismét a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben lehet megtartani. Az idei mottó: „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával” (Lk 1,35). Az ünnepi búcsús szentmisét fél 1-től tartják, és mint május 13-án hivatalosan is bejelentették: szónoka Salamon József lesz. A gyimesbükki plébánoshoz több évtizedes ismeretség fűz, de ő mindenkivel barátságos, nyitottszívű, nem volt nehéz rábírni arra, hogy rengeteg pasztorációs tevékenysége közepette és az előkészület sűrűjében is vállalja az interjút.
Mikor értesült arról, hogy a ferencesek fel akarják kérni idei szónoknak?
Februárban kerestek meg levélben, hogy vállaljam el az idei csíksomlyói búcsú szent igehirdetését.
Milyen gondolatokkal, milyen szívvel fogadta a felkérést?
Először is nagy kérdéssel találtam magam szemben: miért engem akarnak szónoknak? A kérdésem súlya máris csökkent, amikor az általam ismert ferences atyákra gondoltam. Lelki szemeim előtt megjelent Albert atya, Benedek atya és a többiek, akiket nagyon tiszteltem és tisztelek. A kihívás félelmét elnyomta a csíksomlyói Segítő Szent Szűz iránti tiszteletem is, amit kisgyermekkoromban a kalagori otthonban oltottak belém. A visszalépést megbocsáthatatlannak tartanám, mert az első szép lelki- és istenélményeim ide kötnek, valamint a magyar közösséghez tartozás, az anyanyelv szabad használata, a búcsúsok szívből jövő éneklése és még annyi, annyi csodálatos élmény mindig magával ragadott. Mint moldvai magyar köszönthetem a Segítő Szent Szüzet a Moldvába szakadt testvéreim nevében is! A gyimesiek hűsége és ragaszkodása a Szent Szűzhöz kizárta a nemleges választ.
Milyen emlékek, élmények kötik a csíksomlyói búcsúhoz?
A kegytemplom Árpád-házi Szent Erzsébet oltára előtti részt választotta édesanyám találkozási és pihenési helyül a péntektől vasárnap délutánig tartó búcsús ottlétünkre. Erzsébet az árváival! Érdekes, minden évben itt helyezkedett el… Itt egymásra találtunk. Sokszor végignéztem ezt a csodálatos képet, az alatta levő utolsó vacsora képét, ami gyermekszívembe véste üzenetét: az isteni gondoskodást és szeretetet. A kálvária, a Salvator kápolna, az imádkozó és egész éjjel virrasztó nép éneke, a Szent Szűz érintése, a Szent Péter-templom látogatása mély nyomot hagyott bennem.
A csíksomlyói búcsú évről évre megmozgatta a szülőfalunkat. Búcsúfiát vittem egy alkalommal nagybátyámnak, aki nem tudott eljönni a búcsúra. Amikor átadtam a búcsúfiát, a felnőtt, hatvan év felé járó férfi könnyezni kezdett. Ez a látvány azóta is meghat. A Segítő Szent Szűz jelen volt Moldvába szakadt gyermekei életében. Édesapám szülőfalumban a csíksomlyói Segítő Szent Szűz-szobor kétméteres mását állította fel. Csíksomlyó a határokat átívelő töltekezési hely volt a Moldvába szakadt népnek.
Milyen főbb témákat tart ma időszerűnek a helyi egyház, a mi népünk számára, s mik a vezérgondolatok, amiket föltétlenül a zarándokok lelkére akar kötni?
Isten csodálatos világában zarándokokként járjunk-keljünk. A Lélek vezet. A helyi egyházaink a csíksomlyói Segítő Szent Szűz népének a része. Míg a Segítő Szent Szűz közelében maradunk, van jövőnk.
Hosszú utat tett meg népünk az értékeinek a felszínre hozataláig. Ezekből építkezve maradjunk a szellemi, lelki értékeink adományozta, ősi szentséget sugárzó fény bűvkörében, hogy megmaradjunk, és a magyar szentséggel gazdagítsuk világunkat, mindenki javára.
Hogyan készül erre a búcsúra?
A mindennapi programjaink csodálatos világában mozgok. Igyekszem elcsendesedni, de a mindennapi, zajló világunkban is igyekszem felismerni az isteni vonást. Sokszor fárasztó, kihívásokkal teli napjaink vannak. Ami nem a lényeghez tartozik, azt igyekszem nem felvenni. Sokszor az is kérdés, mi az, ami nem lényeges? Kispap koromban érintett meg, és azóta is nagy jelentőséggel bír életemben a mondás: Előre nem lépni annyi, mint visszalépni/lemaradni. Igyekszem meghallani a mindennapi életben az építő hangot, amin keresztül ránk bízott családunk az Isten jóságában részesülhet, hogy ne maradjon le, és el ne tévedjen.
