A Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség felmérést végzett az online lelki tartalmakat követő fiatalok körében. A kutatás eredményéről Szilágyi Eszter írt beszámolót, amely a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír 2021. húsvéti számában jelent meg. Ebből olvashatnak részleteket.
A 2019-ben közreadott, fiatalokról és fiatalokhoz szóló Christus vivit (Krisztus él) kezdetű apostoli buzdításban a Szentatya lényegesnek találta, hogy a jelen valóságot szemlélve és vizsgálva a digitális környezetről is beszéljen, mivel a fiatalok elérésében és megszólításában egyre nélkülözhetetlenebbé válnak az online eszközök. A jelenséget, a digitális környezet létjogosultságát éppen ezért szükséges a lelkipásztori tevékenységek tekintetében is vizsgálni. (…)
„Az online világ is olyan missziós terep, ahol ugyanúgy rendelkezésre állnak az eszközök ahhoz, hogy továbbadjuk a kereszténység örömét, Isten üzenetét. Itt is fel kell építenünk egy hidat Isten és ember között. Élnünk kell a lehetőségekkel, és meg kell tennünk mindazt, ami tőlünk telhető. Ezért fontos, hogy megismerjük az emberek igényeit, a legkézenfekvőbb utat a szívükhöz” – erősíti meg Törő András egyetemi lelkész.
Ezt a „tenni akarás”-tudatot szolgálta az a kérdőív, amelynek segítségével a lelkészség feltérképezte a fiatalok igényeit, az online térben érdeklődők szokásait. (…) Célzott kérdések irányultak arra, hogy a digitális környezetnek melyek azok a terei, ahol a fiatalok örömmel követnek lelki tartalmakat, illetve melyek azok a témák, amelyekről szívesen tájékozódnak, amelyek meghatározók számukra. A kérdőív kitért arra a fontos mozzanatra, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek lényegesek egy-egy online lelki tartalom esetében, milyen szempontok alapján döntenek a fiatalok egy-egy tartalom követése mellett. (…) Vajon a lelki alkalmaknak, lelki vezetéseknek és csoporttalálkozóknak van-e létjogosultságuk a személyesség és bensőségesség híján? Erre is reflektáltak a kérdőív válaszadói.
Online tevékenységi szokások
Vizsgáltuk a 14 és 30 év közötti fiatalok internetes szokásait, azt, hogy milyen jellegű felületeket látogatnak leggyakrabban, és ezek közül melyek azok, ahol szívesen fogadnak lelki jellegű tartalmakat. A válaszok alapján azt a tendenciát láthatjuk, hogy minden korosztály esetében közel hasonlóan népszerűek a videók és képanyagok, hanganyagok, illetve olvasmányos tartalmak (írásos posztok, cikkek), tehát közel ugyanolyan arányban „fogyasztják” ezeket a tartalmi megjelenési formákat. Abban azonban már tapasztaltunk különbséget, hogy milyen internetes oldalakat használnak a fiatalok: míg a 21–30 év közöttieknél szinte kizárólag a Facebook, az Instagram, valamint a YouTube dominál, addig a 14–20 éves korosztálynál már ez utóbbiak mellé gyakorta társul a TikTok, a Snapchat, illetve a Twitter. A válaszok alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a korbeli növekedéssel párhuzamosan a lelki tartalmakra való igény is növekedést mutat. (…)
Lényeges a minőség
Arra is figyelmesek lettünk, hogy az online lelki tartalmak megjelenési formáinál és helyeinél jóval lényegesebbek azok a jellemzők, amelyek egy-egy lelki tartalom minőségét határozzák meg. A kérdőív alapján azt tapasztaltuk, hogy minden korosztály esetében szinte első helyen szerepel a lelki tartalmak azon tulajdonsága, hogy legyen mély, elgondolkodtató, akár elmélkedésszerű. Egyértelműen látszik, hogy a fiatalok igényesek a hiteles üzenetet magukban hordozó tartalmakra. (…)
A válaszokban felfedezhető, hogy minden korosztály számára fontos az, hogy érezze, a lelki tartalom személyre szabottan neki készült, tehát megjelenjen benne egyfajta személyesség, azért, hogy az üzenetet át tudja fordítani a saját élethelyzetére. (…) Az az üzenet, ami mindenkinek szól, senkihez sem jut el igazán, ezért fontos a célcsoport és a témakör átgondolt megválasztása. (…)
Online csoportalkalmak
(…) A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy van-e a fiataloknak igényük az online térben zajló csoporttalálkozókra, ifjúsági közösségi alkalmakra. A 21–24 év közöttiek kivételével – akik szívesen vesznek részt virtuális keretek közötti találkozásokon – a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a személyes és élő találkozás adja meg a közösségi alkalmak igazi értékét, ezért nem szívesen kapcsolódnak be online csoportokba. A fiatalok nagy része kevésbé tartja gördülékenynek a digitális környezetben megrendezett találkozásokat, ami a lelki élményeknél elengedhetetlen tényező.
Érdeklődési körök
Élesen kirajzolódott, hogy 14 és 30 év között minden korosztálynak jelentős igénye van a pszichológiai és önismereti témákra, olyan alkalmakra, lehetőségekre és felületekre, amelyek segítenek a saját személyiség feltérképezésében, az emberismeretben, önmagunk elfogadásában és az önbizalom kiépítésében. További általános tapasztalat minden korosztálynál, hogy többet szeretnének azzal foglalkozni, hogy hogyan lehet jól megélni a hétköznapokat.
A 14–20 év közöttieknél fontos téma a karrier és a siker, a 20 év felettieknél a hangsúly áttolódik a párkapcsolatra, szerelemre és a családra. A huszonévesek körében felmerülnek továbbá olyan kérdések, mint a munka és magánélet egyensúlya vagy az egyedülállók helyzete.
A 14–18 év közöttiek esetében többször visszatérő téma a pénz és a boldogulás mikéntje. Feltesznek ilyen kérdéseket: Milyen lehetőségeket tartogat a világ?, Hogyan tudom fejleszteni önmagam?, Milyen jövő vár rám? (…)
A 25–30 év közöttiek esetében megjelenik a morál vizsgálata különböző területeken, legyen az környezetvédelem, politika, technológia vagy gazdaság. Felteszik a kérdést, hogy hogyan tehetünk tanúságot világi környezetben, munkahelyen, illetve hogyan élhetünk hiteles keresztény életet a hétköznapokban. Felmerül a missziós lelkület és a felelősség kérdése annak tekintetében, hogy hogyan lehet a kereső embereket segíteni, az Istentől eltávolodottakat a krisztusi útra vezetni. (…)
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír
