A Gyulafehérvári Főegyházmegyében dr. Kovács Gergely érsek Szent József ünnepén, március 19-én du. 6 órakor ünnepélyes szentmise keretében nyitja meg a Szent József-évet a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplomban. A sepsiszentgyörgyi plébániatemplom búcsúünnepe egyben a főegyházmegyei Szent József-év első, ünnepélyes mozzanata, amelyet élőben követhetnek a hívek a templom.ro oldalon.
A szentmise több mozzanata is a családokat állítja előtérbe: ők olvassák az olvasmányokat, viszik az adományokat az oltárhoz és különböző szimbólumok segítségével jelenítik meg a házasság, a családi élet szépségeit.
Ferenc pápa 2020. december 8-án hirdette meg a Szent József-évet, ezt december 27-én mintegy kiegészítette, kiteljesítette a Szent Család évének meghirdetésével. A Szent József-év során a család fontosságáról, a keretei közt megélt szeretetről elmélkedünk az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás alapján. Ezt az iratot öt évvel ezelőtt adta ki Ferenc pápa a családszinódus megbeszélései nyomán, ennek elmélyítésére szenteli ezt az évet a főegyházmegye, a gyakorlati megvalósítását a családpasztorációs iroda koordinálja, többek között előadássorozat keretében segít a buzdítás lényegét jobban megérteni és a napi életre váltani.
Szent József, a nap és az év szentje csendes: róla többnyire hallgat a Szentírás, az evangéliumban a két gyermekségtörténetben esik szó róla (Mt 1-2; Lk 1-2; 3,23). Jézust mint “József fia Názáretből’ említették, Názáretben úgy ismerték Józsefet, mint Jézus atyját. János kétszer említi József nevét, Jézus elnevezése a nép körében mégis csak annyi volt: ,,a Názáreti Jézus”. József nem játszott szerepet Jézus nyilvános működésében, valószínűleg mielőtt Jézus tanítani kezdett volna, József meghalt.
A gyermekségtörténetek alapján Józsefről azt tudjuk, hogy Názáretben lakott, “Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4), a gyermekségtörténetek családfáiban (Mt 1., Lk 3.) szerepel. Eljegyezte a fiatal, dávidi származású Máriát. Mielőtt házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült. Egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, vállalja a születendő gyermeket. Ő adta a gyermek nevét. József mint apa szerepelt Jézus életében: “Atyja és anyja elcsodálkozott”, “szülei”’, “atyád és én” (Lk 2,33.41.48).
Mi Jézus nevelőapjaként említjük, Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József Jézus számára sokkal több, mint egyszerű nevelőapa, üdvtörténeti szerep jutott neki, az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, az ószövetségi üdvrendnek az ábrahámi örökség volt a lényege. Benne beteljesedett az Ábrahámnak tett ígéret: benne nyert áldást a föld minden népe. Jézus ennek az ószövetségi üdvrendnek a beteljesedése.
Forrás: a Gyulafehérvári Főegyházmegye Facebook-oldala
