Állandó diakonátus – a szolgálat hivatása címmel tartott minikonferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara június 6-án, ahol az állandó diakonátus múltjáról és jelenéről, a már működő egyházi gyakorlatokról hallgathattak előadást a résztvevők.
A teológia karok feladata, hogy teret adjanak és megoldásokat keressenek azokra a problémákra, kihívásokra, amelyek egyházunkat előre tudják vinni – mondta köszöntőjében Vik János dékán. Hangsúlyozta: a konferencia lényege, hogy az előadók bevezessenek a diakonátus intézményének kérdéskörébe, és ismertessék azzal kapcsolatos tapasztalataikat.
A hivatás kérdéséről és a diakónusok funkciójáról szólt a bevezető előadásban Holló László dékánhelyettes. A diakonátus történetéről, feladatairól, annak aktualitásairól Rob Mascini állandó diakónus, a Nemzetközi Diakonátus Központ (IDZ) nyugalmazott elnöke beszélt. Kifejtette, hogy az állandó diakonátus egyházunkba való visszavezetése a II. vatikáni zsinat után történt, ezzel visszaállítva az ősegyházi gyakorlatot, amelyet előadásában részletesen bemutatott.
Molnár Ferenc magyarországi állandó diakónus, az IDZ elnökségi tagja, az állandó diakónusok magyarországi tanulmányi felelőse az ottani helyzetet, eredményeket és hiányosságokat ismertette. Előadásában beszélt a zsinat utáni helyzetről, és arról, ahogyan Magyarországon alakult a diakonátus bevezetése. Hangsúlyozta, hogy a diakonátus intézménye nem a paphiányra és az azzal kialakult helyzetre a megoldás, hanem egy önálló identitás, szolgálat.
A rendezvényről bővebben a Vasárnap június 18-ai számában olvashatnak.
