Másokért tenni, a rászorulókat segíteni nemcsak áldásos, szép feladat, de ugyanakkor felemelő érzés is. Ennek tudatában, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is jótékonysági akcióban vesznek részt a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum diákjai és pedagógusai.
Épp egy évvel ezelőtt adventi bazárt szerveztünk diákjaink, lelki vezetőnk és tanártársaink által készített kézműves dolgokból. Terveztünk hasonlót tavaszra is, és bár nem megszokott formában, de alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, sikerült folytatni a gyűjtést. Mindez nagyon jó hatással volt közösségünkre, a közös készülődés, a közös ügy összehozza az embereket, és amellett, hogy rászorulóknak segíthetünk, saját szívünkbe is békét hozhatunk, ami pedig a legfontosabb: környezetünket is buzdítjuk, lelkesítjük a jócselekedetekre, a segítségnyújtásra. A kulcsszó itt a lelkesítés, lelkesedés – a görög eredetű szó azt jelenti: van bennünk valami Istenből, eltelünk Istennel –, ami mozgásban tart, előrevisz, érzékennyé tesz mások gondjaira. Az egészséges lelkesedés, ami „ragályossá” válhat, azt jelenti: van bennünk valami Istenből, és ezt örömmel fejezzük ki mások számára. Ennek fényében próbáljuk már diákjaink legkisebbjeinél is tudatosítani, mennyire fontos egymást segíteni, ösztönözve őket arra, hogy odafigyeljenek egymásra, vegyék észre, ha valakinek szüksége van valamire. Ezek a jótékonysági felhívások még inkább ezt a célt, a társadalmi érzékenység és az egymásért való felelősségérzés erősítését hivatottak szolgálni. Örömmel tapasztaljuk, hogy a munkánkban nem maradunk egyedül, hiszen a szülők is mellénk állnak, bekapcsolódnak kezdeményezéseinkbe, az idei gyűjtésbe pedig – a 3. cserkésztörvény fényében (A cserkész, ahol tud, segít!) – bekapcsolódnak a 151. Gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat lelkes tagjai is.
Adventi vásárra készülnek a Kalazanci-líceum diákjai (2019)
Az idei angyalbatyus felhívásunkban tartós élelmiszereket gyűjtünk rászoruló családok részére, a felajánlásokat december 15-ig helyezhetik el az iskola bejáratánál levő ládában. Célzottan „a kevés is lehet sok” gondolat mentén fogalmaztuk meg a felhívást: nem kell nagy dolgokra gondolnunk, ha adni szeretnénk, kevéssel is örömet szerezhetünk, a mi „kevesünk” egyeseknek sokat jelent, a mi „kevesünk” máséval együtt „sokká”, valaki számára ajándékká válhat. Mindössze két dolgot kértünk mindenkitől, társítva, például egy tábla csoki és egy kiló liszt vagy egy doboz májkrém és egy doboz tea. A segítés így lehetőséget nyújt az összehasonlításra is, hogy az, ami számomra nem nagy dolog, másoknak fontos lehet. Így egyidejűleg megtanuljuk pozitívan értékelni saját sorsunkat, helyzetünket, hálát adni, elfogadni és örülni annak, amink van.
Kocsis Aliz iskolaigazgató
Az írás a Vasárnap 2020. december 13-ai számában olvasható A mi „kevesünk” valaki számára ajándékká válhat; Ünnepi hangolódás című összeállítás részeként.
