November 9-én személyesen fogadta a dzihadisták fogságából kiszabadult misszionáriust Ferenc pápa a Vatikánban. Pierluigi Maccallit 2018 szeptemberében rabolták el Nigerben és idén október 8-án, két év után szabadult a dzsihadisták fogságából.
Gigi atya szívből jövő köszönetét fejezte ki Ferenc pápának, amiért október 18-án, a Missziós világnapon üdvözölte őt az Úrangyala elimádkozásakor és a hívek tapsát kérte a misszionárius kiszabadulása felett érzett örömében.
A misszionáriusok megtörik az erőszak láncolatát a megbocsátással, amit ő maga is felajánlott fogva tartóiért – mondta el a Vatikáni Rádiónak az olasz pap. A személyes találkozásról pedig csak meghatott szavakkal tudott szólni, hiszen a perifériáról jövő egyszerű misszionáriusként nem is merte remélni, hogy egyszer a pápa fog neki köszönetet mondani tanúságtételéért. Krisztus helytartója pedig ennél is tovább ment: meghajolt előtte és kezet csókolt neki. „Mi támogattunk téged az imáinkkal, de te támogattad az egyházat.” – mondta. Hitetlenkedve és megindult szívvel fogadta a pápa szeretetének megnyilvánulását Gigi atya.
Elmondta az interjúban, hogy fogsága idején nagyon sokat sírt, ez volt a kenyere, az imádsága, amikor elfogytak a szavai. Eszébe jutott, hogy Isten számolja a női könnyeket, és így fohászkodott: „Uram, ki tudja, számolod-e a férfiak könnyeit is? Én felajánlom az imában a könnyeimet, hogy megöntözzük a misszió szikár földjét, de azoknak a sivár szívét is, akik gyűlöletet éreznek, háborúkat és erőszakot szítanak.” A sivatagban rájön az ember, mennyire fontos az ivóvíz, az élelem, még ha mindennap ugyanazt is kapták: hagymát, lencsét és szardíniát. „De kiderül, hogy nem a kifinomult fogásokban van a lényeg – mint ahogy a lelkiségben is. Ami számít, az a shalom, a megbocsátás és a testvériség, melyet misszionáriusként még jobban éreztem: hogy a béke, a testvériség és a megbocsátás tanúja legyek most és mindig” – mondta el Gigi atya.
Pierluigi Maccalli atya 59 éves, az olaszországi Cremonából származik. Évek óta szolgált az Afrikai Missziós Társaság (Societas Missionum ad Afros, SMA) tagjaként Nigerben, a Burkina Fasó-i határ közelében. Dzsihadista fegyveres csoport rabolta el 2018. szeptember 17-én este. Betörtek a misszió székhelyére, onnan hurcolták el a papot, valamint magukkal vitték a számítógépeket és más elektrotechnikai eszközöket. Vele együtt szabadult ki a fogságból október első felében egy olasz turista, egy francia önkéntes és egy mali ellenzéki politikus. Mindannyiukat Maliban tartották fogva. A kiszabadult olasz túszok október 9-én érkeztek haza Olaszországba. A kiszabadításukra irányuló tárgyalásokat az olasz titkosszolgálat és a mali állami hatóságok együtt végezték. Nagyon összetett és veszélyes akció volt, mindenki fellélegzett, hogy jól végződött – mondták el az olasz sajtónak. Cserébe Maliban dzsihadista foglyokat engedtek szabadon.
Rózsafüzér a Szaharában
Azt is elmondta, hogy a misszionáriusok könnyen válnak bosszú és üldözés céltáblájává a világ számos részén. Ártatlan áldozatai s tanúi egy lehetséges egyetemes testvériségnek. Életükkel és egyesek véráldozatukkal megtörik az erőszak láncolatát, mert mindenkinek megbocsátanak, ahogy ő is megbocsátott őreinek, akik láncra verték. A fiatal dzsihadisták kalasnyikovval a kezükben nem tudják, mit cselekszenek – gondolta az olasz pap, aki folyamatosan imádkozott a Szaharában, ebből merített erőt a túléléshez. Egy szövetből készített magának rózsafüzért, amit minden nap megcsomózott, és azt imádkozta reggel, este, a csomóoldó Máriára bízva magát.
Gigi atya köszönetet mondott a Vatikáni Rádiónak, mert az éteren keresztül fogsága utolsó négy hónapjában hallgathatta az adásokat, és nem érezte egyedül magát. Május 20-án kaptak egy zsebrádiót – gondviselésszerűen éppen a születésnapja volt aznap –, és azon hallgatta a műsorokat. Persze azt szerette volna, hogy egyszer bemondják kiszabadulása hírét, de minden este, amikor a Vatikáni Rádiót hallgatta, különösen szombaton, lelkileg töltekezhetett az evangéliumból, ami a fogságban nem volt vele. „Hadd mondjak köszönetet nektek azért, amit tesztek. Nagyon sokat segítettetek a hírekkel, amiket esténként hallgattam, hiszen ki voltam éhezve rájuk, teljesen elzárva a világtól. Köszönöm, hogy imádkoztatok értem, Isten meghallgatta az imáitokat.”
Forrás: Vatican News
