Törökország tájékoztatni fogja az UNESCO-t a nemzetközi felszólítás ellenére július 10-én, múlt pénteken mecsetté nyilvánított Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát illetően tervezett lépésekről – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter július 13-án, hétfőn a TRT Haber török állami hírtelevíziónak adott interjújában.
Az UNESCO a pénteki török bejelentést követő közleményben jelezte, hogy a szervezet világörökségi bizottsága a következő ülésén megvizsgálja az épület világörökségi státuszát. „Az UNESCO felszólítja a török hatóságokat, hogy késedelem nélkül kezdeményezzenek párbeszédet annak érdekében, hogy elejét vegyék bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével kapcsolatban, amelynek óvottságát a Világörökségi Bizottság a következő ülésén megvizsgálja” – fogalmaztak.
Cavusoglu hétfőn azt mondta, hogy csodálkozva fogadták az UNESCO kijelentéseit. A török diplomácia vezetője nyomatékosította: tiszteletben tartják azoknak a preferenciáit, akik azt akarják, hogy a Hagia Sophia „szövetét” ne érje kár. „Akkor károsodott, amikor évekkel ezelőtt mecsetként állt szolgálatba? Nem károsodott” – húzta alá, arra utalva, hogy a bizánci építésű székesegyházat 1453-ban az akkori Konstantinápoly bevétele után mecsetté alakították át. Cavusoglu mindazonáltal leszögezte: meg kell óvniuk azt az örökséget, amelyet elődeik rájuk hagytak.
A török külügyminiszter kijelentette azt is, hogy a pénteki döntésük jogilag helyénvaló volt. Rámutatott: „mindenki nézeteit tiszteletben tartják, még ha nem is értenek egyet, de határozottan elítélik azokat a megjegyzéseket, amelyekkel beleavatkoznak Törökország szuverén jogaiba”.
Július 10-én a török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette azt az 1934-es minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról szólt. A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – indokolta a testület. Recep Tayyip Erdoğan török elnök rövid időn belül rendeletet adott ki az ismételt mecsetté alakításra vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került. Erdogan később bejelentette, hogy a nem muszlimok előtt is nyitva fog állni a mecset, amelyben az előkészületek befejeztével július 24-én tartják majd az első muszlim közösségi imádkozást. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a volt bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.
A Hürriyet török kormánypárti napilap úgy tudja, hogy a terv szerint az imádkozások során lézerfény fogja elfedni a mozaikokon és a freskókon található emberfigurák arcát, mivel az iszlám tiltja az arcábrázolást.
Ferenc pápa július 12-én, vasárnap mélységes fájdalmát fejezte ki az isztambuli épület mecsetté nyilvánítása miatt. Korábban Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.
Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő július 11-én úgy nyilatkozott: Erdoğan történelmi hibát követett el, és Athén mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek szankcionálják Ankarát.
Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője július 10-én kiadott közleményében Washington csalódottságát fejezte ki, de kiemelte azt is, hogy az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” az épületbe.
Forrás: MTI/Magyar Kurír
