Bodor Attila gyulafehérvári teológiai tanár május 25-én online védte meg doktori dolgozatát és szerzett tudományos fokozatot a Pápai Biblikus Intézetben (Pontificium Institutum Biblicum) Izajás Pesitta-fordításának teológiai profilja. Az értelmező olvasatok vizsgálata című dolgozatával.
Bodor Attilát a nagyközönség a tavalyi csíksomlyói pápalátogatáskor ismerhette meg, amikor Ferenc pápa „magyar hangja” volt. Nem csak felolvasta, de maga fordította a beszédet olasz nyelvből. Nem csak olaszul, de még jó néhány nyelven tud, olvas, beszél a gyulafehérvári papnevelő intézetben két éve tanárként jelen levő gyimesfelsőloki Bodor Attila, aki május 25-én online védte meg doktori dolgozatát és szerzett tudományos fokozatot a Pápai Biblikus Intézetben (Pontificium Institutum Biblicum) első erdélyiként, harmadik magyarként. Munkája címe: Izajás Pesitta-fordításának teológiai profilja. Az értelmező olvasatok vizsgálata. Témavezetője R. P. Craig Morrison OCarm (Pápai Biblikus Intézet, Róma) volt, a dolgozat bírálói pedig R. P. Craig Morrison OCarm, Dominik Markl SJ (Pápai Biblikus Intézet, Róma), Jan Joosten (Oxfordi Egyetem) és Benedetta Rossi (Pápai Urbaniana Egyetem, Róma) voltak. A mintegy másfél órás védés során, amely angol nyelven zajlott, Bodor Attila négy pontba rendezve mutatta be kutatási munkáját, kiindulópontját, hipotézisét, majd munkamódszerét, és végül konklúzióit. Vezető tanára és opponensei is értékelték, tudományos felkészültségét és módszerességét, valamint a tudományos vitában mutatott erényeit, a módot, ahogyan saját tézise mellett érvelt, ugyanakkor azt, ahogyan a konstruktív bírálatra reagált. A doktori védés során külön kiemelték, hogy az erdélyi katolikus teológiai tudományos élet nagy nyeresége, ezért is örülnek, hogy már helye van az oktatásban, és hangot adtak annak a reményüknek, hogy elöljárói támogatni fogják a tudományos kibontakozás további útján, értékelve adottságait és kiemelkedő szorgalmát.
A dolgozat első fejezete a korábbi, e témára vonatkozó kutatásokat mutatja be, és e disszertáció módszertanát. A második, harmadik és negyedik fejezetben a Pesitta fordítási eltéréseit vizsgálva azt mutatja be, hogy a Pesitta-fordítás miként mutatja be Izajás könyvének három központi „szereplőjét”: Istent a Messiást, valamint Isten népét, azaz Júdát és Izraelt. Pesitta fordítása abba nyújt betekintést, hogy az első század fordulóján élő szír ajkú közösség hogyan értelmezte az izajási messiási szövegeket. Az értelmező szövegvariánsok által a messiási szövegek egyértelműbbé váltak, a fordításbeli eltérések nemcsak az egyes versek értelmezését módosították, hanem az Izajás könyvében megjelenő tágabb szövegösszefüggéseket is új megvilágításba helyezte. Végül az ötödik fejezetben Bodor Attila az eltérő fordítások alapján arra a konklúzióra jutott, hogy Izajás Pesitta-fordítása zsidó környezetben született, a szöveget a korban uralkodó zsidó nézetek tükrében értelmezi. A dolgozat záró, hatodik fejezete kutatása eredményeit összegzi. A május 25-én megvédett doktori tézis kivonata a Pápai Biblikus Intézet honlapján elérhető.
Bodor Attila Gyulafehérváron a kántoriskolában tanult, tanulmányait a gyulafehérvári szemináriumban, 2009-től Rómában folytatta a Pápai Gergely Egyetemen a Német-Magyar Kollégium növendékekként, 2016-ban jött haza. Rómában előbb teológiai tanulmányokat folytatott, majd a Pápai Biblikus Intézetben szentírástudományt és bibliai nyelveket tanult. Ott kezdte el doktori munkáját, amit e napokban sikerrel fejezett be, megszerezve a tudományos fokozatot. 2016-tól Gyulafehérváron Szentírás-tudományt, illetve a két alap bibliai nyelvet, hébert és görögöt, tanít, emellett Kudzsirban és Alvincen plébános. Tavaly, a pápalátogatást követően elmondta a doktori kutatásáról, hogy az Izajás szír fordításának a teológiája, ami arra épül, hogy ezek a a Krisztus utáni 1–2. századból származó fordítások – amelyekről nagyon keveset tudunk, s amelyek máig kutatás tárgyát képezik – milyen új teológiai üzenetet vagy interpretációs értelmet hordoznak. A védés során a laikus hallgató számára is nyilvánvalóvá lett, hogy Bodor Attila disszertációja olyan témával foglalkozik, ami mindeddig hiány volt a bibliakutatás terén, nem készült ugyanis még olyan monográfia, elemzés, amely a Pesitta-fordítás teológiai és értelmező jellegét vizsgálta volna. Izajás könyvének értelmező fordításai a Pesitta eredetével kapcsolatos vitákban ugyan fontos szerepet játszottak, mégis Bodor Attiláé az első szisztematikus elemzése a szövegvariánsok eredetének és hatásának.
Bodó Márta
