Joseph Ratzinger 1927. április 16-én született, 93. születésnapját ünnepli. Április 19-e pedig pápává választásának 15. évfordulója. Lemondása ténye hét évvel ezelőtt meglepte a világot. Hétszáz éve nem fordult elő ilyen az egyház történetében, V. Celesztin volt az első, aki 1294-ben lemondott a pápai trónról.
XVI. Benedek személyesen jelentette be lemondását, mégpedig egy 2013. februári szentté avatási ügyben összehívott bíborosi konzisztórium keretében, latin nyelven, e szavakkal: „Kedves Testvérek! Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot. Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak. Ezért tudatában e tett súlyosságának,teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma püspöke, mint Szent Péter (265.) utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.”
Pápaként való ténykedését sokféle visszhang kísérte, nem kívánjuk mindezt se számba venni, se értékelni, érdekes megjegyezni, hogy ő vezette be a pápai Twitter-üzeneteket 2012. december 12-én, a guadalupei Mária-jelenés évfordulóján csatlakozott @pontifex néven ehhez a közösségi hálóhoz.
Amióta visszavonult, az emeritus pápa életét az imának szenteli. Születésnapján köszöntve őt eszünkbe jut mélységes zeneszeretete, ő a zenében Istent hallja és fedezi fel mindenkor. 2015-ben Krakkóban doctor honoris causa kitüntetést kapott az ottani II. János Pál Pápai Egyetemtől és a krakkói Zeneakadémiától.
Joseph Ratzinger nagy zenerajongó, köztudott, hogy maga is zongorázik, és számára a zene, a nyugati zene a kereszténység erejét és szépségét mutatja, minthogy a hitélményben gyökerezik – ahogy ezt a díszdoktori cím átvételekor mondott beszédében XVI. Benedek pápa aláhúzta. Ugyanakkor éppen a zene által különböző kultúrák és vallások is inkább tudnak találkozni, mint a szavak szintjén. Mert minden nagy alkotás: irodalmi, képzőművészeti, építészeti, zenei jellegű alkotás is, benne rejlik a zeneiség is. Ugyanakkor a keresztény zene terén született alkotások, Palestrinától Bachig és Händelig, Mozart, Beethoven, Bruckner, a művészet olyan csúcsát képezik, amely egyedi, párja nincs. S bár a zenei alkotások nem mind kifejezetten vallási, egyházi célra íródtak, a zene lényege a liturgiában gyökerezik, az Istennel való találkozás a kiindulópontja. Bachnál válik ez nyilvánvalóvá, aki számára Isten dicsősége a zene végpontja.
Isten mindannyiunkkal találkozik a liturgiában, jelenvalóvá tette magát az ember számára Jézus Krisztusban. Ez a zene, tartja a ma ünnepelt emeritus pápa, az igazi kereszténységet jeleníti meg.
Forrás: Aleteia
