A sólyomkővári plébánia közösségi házában vettek részt csapatépítő továbbképzőn a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség alkalmazottai és munkatársai február 24-én, hétfőn. A résztvevők egyben farsangbúcsúztatót is tartottak. A házigazda plébános, Albert Ágoston jóvoltából és a szlovák nővérek munkájának köszönhetően a hagyományos farsangi fánk sem maradt el – tájékoztat a nagyváradi egyházmegye honlapja.
Tavaly októberben, illetve idén februárban a püspökség több munkatársa részt vett a Szeged-Csanádi Egyházmegye Katekétikai Irodája által szervezett képzéseken, amelyek fő témája a laikusok szerepe a plébániai élet megszervezésében volt. A képzéseken résztvevő Braun Enikő és Kinczel Éva beszámoltak az ott hallottakról, ismertették az elsajátított tájékoztatókat és módszereket. Szó esett Nyéki Kálman Újraépítve című könyvéről is, illetve az idők jeleinek a felismeréséről, és az ehhez való igazodásról.
Böcskei László megyés püspök fejtette ki bővebben azt, ahogyan a szegedi képzésen elhangzottakat a püspökség munkaközössége elsajátíthatja és alkalmazhatja. Mindenki életében van egy egyéni és egy közösségi dimenzió – mondta az egyházmegye elöljárója, majd folytatta: napjainkban tapasztaljuk az individualizmusra való törekvést, a versengést. Ezt főleg a szülők élik át gyermekeik nevelésében, iskoláztatásában, de nem csak ott. Meg kell tartani az egyensúlyt a hagyományok ápolása és az új áramlatokba való bekapcsolódás között – tanácsolta a főpásztor. Ott vannak a vágyaink és kívánságaink, a kibontakozás utáni vágy. Szeretném kifejezni azt, ami én vagyok, de nem mindig sikerül, mert külső tényezők ezt megakadályozzák vagy korlátozzák. A mi feladatunk az, hogy Isten üzenetét olyan nyelven közvetítsük, ami megérinti az embereket egy adott korban és környezetben. Ez nem könnyű, hiszen a világ gyorsan változik és vele együtt mi is. Néhány kérdést állított a püspök lelkitükörként a résztvevők elé: Hol látom én az életemben az idők jeleit? Tudatosítom-e azt, hogy ez engem is új kihívások elé állít?
A közösségen belül az egymás közti kommunikáció fontosságára is rávilágított Böcskei László püspök. Tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk egyformák. Fel kell ismerni a különbözőségeket és tiszteletben kell tartani azokat. Egy jó vezető fel kell ismerje, hogy kik a kezdeményezőbbek és a kivitelezéseket rájuk kell bízza. De csapatként kell dolgozni, vagyis aki nem kezdeményező, annak közre kell működnie a feladat végrehajtásával való megbízottal. Ehhez jó kommunikációs készségek szükségesek minden részről.
Néha hajlamosak vagyunk, hogy a háttérben maradjunk, máskor leértékeljük saját képességeinket és meg sem próbálunk valamit megvalósítani. Példát is mondott az elöljáró: bor helyett mindenki vizet tett a korsóba, mert azt hitte, hogy ha csak ő tesz vizet, és mindenki más bort, senki sem veszi majd észre. A végén csak víz került a korsóba, mert mindenki ugyanúgy gondolkozott.
Mindenki iránt tisztelettel kell lennem a közösségben. A másik feltétel a közösségépítésben a kölcsönös megismerés. A régieknek be kell fogadni az újakat, nem elég az újaknak csatlakozni akarni. A tisztelet és a megismerés után jön az elfogadás. Nem szabad tartani a haragot és neheztelni a másikra még akkor sem, ha néha jogosnak tartanánk.
A továbbiakban Csorba Sándor egyházmegyei levéltáros a közösségépítés szükségességéről és mechanikájáról beszélt. Előbb meg kell ismerni az embereket és azok igényeit, aztán ennek megfelelően az igényeket kielégítő csomagokat kell összeállítani. Az egyháznak nem az a szerepe és célja, hogy az embereket hétvégén szórakoztassa, tehát az egyház nem egy szolgáltató. De fel kell ismerni azokat az igényeket, amelyek által az embereket közelebb tudjuk hozni a közösséghez. Az igények kielégítésében igazodni kell a generációs változásokhoz. Az önismeret az alapja a közösséghez való tartozásnak, a közösségépítésnek.
A délelőtti együttlét után a résztvevők a sólyomkővári templomot látogatták meg és imádkoztak benne. Néhány évvel ezelőtt fejezték be a plébániatemplom teljes belső felújítását, amely magába foglalta Marko Ivan Rupnik szlovén származású jezsuita teológus és egyházművész iskolájához tartozó szlovák szerzetesek által alkotott három mozaikot is. Ezeknek a megvalósítását, a templom felújítását és a helyi szlovák nyelvű katolikus közösség életét ismertette Albert Ágoston plébános. A mozaikokról és azok ábrázolásairól Kovács Zsolt püspökségi irodaigazgató beszélt röviden.
A délután folyamán a helyi szlovák hagyományápolással ismerkedtek meg a Nagyváradról érkezők. Meglátogattak egy teljes egészében helyreállított, működő vízimalmot, és a hozzá tartozó pékséget. Azt is megtudták, hogy ugyanott, Sólyomkőváron épül az üveggyártás múzeuma is, tekintettel arra, hogy a 18. század közepén, az üvegfeldolgozás céljával telepítették erre a vidékre a szlovákokat.
A jóhangulatú csapatépítő együttlét után a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtre készülnek a püspökség alkalmazottai és munkatársai.
