EVANGÉLIUM
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok! (Mt 5,38-48)
Isten az Ó- és Újszövetségben egyaránt arra hív: legyünk tökéletesek, legyünk szentek, mert ő maga is az. Az Istenhez való hasonlóság útja, úgy olvasható ki Jézus tanításából, a szeretet.
Egyik jezsuita atya szemléletesen beszélt az Isten iránti szeretetünkről. Azt mondta a beszédében, hogy ha száz emberből kilencvenet szeretünk, akkor azt mondhatjuk, kilencven százalékban szeretjük Istent. Ha százból csupán tízet, akkor – szégyenkezve be kell vallanunk – csupán tíz százalékban szeretjük Teremtőnket. Ez a két szám pusztán szemléltetés, és nem arról szól, hogy százalékokban, statisztikákban lehetne mérni isten- vagy emberszeretetünket.
Jézus a hegyi beszédben újabb hangsúlyt ad az emberszeretet parancsának: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket. A keresztény ember életvitelének mércéje: hogyan viszonyul ellenségeihez? Képes-e rájuk is alkalmazni a szeretet nagy parancsát?
Az emberekhez való viszonyunk alapján háromféleképpen csoportba sorolhatóak az emberek. Vannak, akiket szeretünk, vannak, akiket gyűlölünk, és ott van azoknak a nagy tömege, akikkel szemben közömbösek vagyunk. Könnyedén fel tudjuk sorolni azokat, akik fontosak, kedvesek számunkra. Sokszor a szeretett személyek képe is ott a pénztárcánkban vagy a szobánk falán. Az ellenségeink listáját már nehezebb elkészíteni. Ők állandóan ott vannak gondolatainkban, furdalják lelkiismeretünket, fel-felbukkannak becsmérlő, lekicsinylő szavainkban. De igazából nehezünkre esik elismerni: ő az ellenségem, ők az ellenségeim. Szégyelljük őket, nem nevezzük meg őket, nem akarjuk önmagunknak sem bevallani, hogy van egy titkos fekete listánk olyan személyekről, akikkel szemben kudarcot vallott emberségünk, akikkel szemben nem tudtuk legyőzni ellenérzésünket, irigységünket, sértődöttségünket, akik becsaptak, megcsaltak, megaláztak minket. Ha mégis Jézus tanítása szerint akarunk bánni velük, meg kell tudnunk nevezni őket. Föl kell tudnunk sorolni (pl. esti imánkban), hogy ők az ellenségeink. Tudnunk kell pontosan, kik ők.
Carl Schmitt a következőképpen fogalmaz: Az ellenség önmagunk testet öltött kérdése. Ebben a rejtélyes mondatban az hangzik el, hogy minden egyes ellenségünk valamilyen módon kérdést intéz felénk: milyen ember vagy te? Miért épp én lettem az ellenséged? Ha igaz, hogy az embert barátjáról ismerjük meg, akkor az is igaz, hogy ellenségeink szerves részét képezik saját identitásunk kialakulásának. Hány jó embert tettek el láb alól? Milyen sok ellensége volt Jézusnak pusztán azért, mert jó volt? Az ellenség mindig arra mutat rá, ami hiányos bennünk, amiben még nem sikerült tökéletessé lennünk. Hálásak kellene legyünk nekik. Ők lelkiismeretünk ébrentartói, jelenlétük megannyi figyelmeztetés: akit utálsz, az valamilyen módon te vagy. Az ellenséged téged kérdőjelez meg. Az ellenséged a te rejtett tökéletlenségednek külső megjelenése. Imádkozz érte. Imádkozz magadért. Gyógyítsd meg a rossz kapcsolatokat, hogy meggyógyulj te is.
László István kolozsvári segédlelkész
Megjelent a Vasárnap február 23-ai számában.
