A hivatások évében a családi élet különböző területein járták körbe a hivatás megnyilvánulásait a mindennapi életben. A Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ szellemi leltárt tartott.
Idén szeptember 7–én családos zarándoklatra gyűlt össze a Szűzanya lábainál több mint száz család hogy a gyermekekkel, nagyszülőkkel ünnepeljenek. Pál József Csaba temesvári megyés püspök arra hívott meg hogy „ahogy Mária befogadta Istent és ez teljesen betöltötte életét, úgy gyerekeink is tőlünk tanulják el, hogy jó dolog az Istennel járni, így általunk lesz egészséges és növekedik az egyház”. A főpásztor felszólított: nézzük meg, hogy abban, ahogy használjuk időnket, pénzünket, van-e Istennek helye, tetteinkben mi az, ami lappangóan, de elvisz Istentől, hol keletkezik életünkben légüres tér, amit a világ foglal majd el. Döntést kell hoznunk, tudatosan dönteni Isten mellett minden nap.
Februárban, a férjek töltötték meg a Jakab Antal Tanulmányi házat, hogy felismerjék, az imádság férfias hivatás is. Isten elsősorban a férfiakra, férjekre, édesapákra bízta a családtagjaikat, a feleségüket és gyermekeiket. Nem csupán az anyagiak biztosítása végett, hanem azért is, hogy szellemileg és lelkileg is harcoljanak értük! Soltész Miklós, Magyarország miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédében azt hangsúlyozta, hogy nemzetünk megmaradásának feltétele, ha megmaradunk imádkozó embereknek.
A feleségek februárban hasonló keretek közt keresték saját sokrétű hivatásuk útjait, Darvas Piroska segítőnővér az ignáci megkülönböztetés által segített felismerni, hogy mi az Isten álma a személyes életünkkel. Tanúságtételek és műhelymunkák által osztottuk meg egymással, hogy hogyan ötvöződnek hivatásunk szálai sokgyermekes édesanyaként, férjeink társaiként a mindennapi életben.
Szeptemberben a házaspárok együtt is kereshették azt, hogy sokszor mit jelent egy cseppnyi egymásra fordított idő a házasságban, melyek a házasság apró varázsai, és az újrakezdés örömét is átélhették a temesvári egyházmegye családpasztorációs csoportja által. Ezt mintegy továbbfűzte a december eleji Test és lélek egysége program, amiben a Gorove házaspár segítette a párokat az intimitás elmélyítésének útjain. A februári házasság hete évenkénti programjai felfrissítik ezt a szeretetet, felmutatják, ünneplik és erősítik a házasságot immár nyolcadik éve. Ebben az évben dr. Uzsayné Pécsi Rita előadásai tették ezt emlékezetessé.
A júliusi családos táborban a teljes családnak lehetősége volt a kötetlen együttlétre, kikapcsolódásra, együtt imára, az egymás közti kommunikáció fejlesztésére és a digitális világban való eligazodásra.
A gyerekekkel való kapcsolat témájában is két találkozó volt: januárban az apák lányaikkal, októberben az anyák lányaikkal erősítették meg kapcsolatukat: az apa mint férfias minta, aki segíti lányát nővé válni, az anya, aki saját kisugárzásával mutat példát nemcsak a nőiesség, hanem az istennel való kapcsolat terén is. A Boldogabb családokért nevű iskolai program keretében elkötelezett pedagógusok, szülők tartanak családi életre nevelő órákat több helységben a jövő nemzedékének, alapot adva önismeretre, a helyes párkapcsolatra, a vágyott családi életre való felkészüléshez.
Az életben adódó nehéz helyzetekben is a családok mellett állunk: lelkigondozói beszélgetésekkel, kapcsolatépítő programokkal. A válófélben levőknek „Kelj fel és járj!” mottóval szerveztünk programot, amelyben Jézus gyógyító erejét tapasztalhatták meg. „Átkelni a Jordánon” címmel nőknek tartottunk lelkigyakorlatos hétvégét.
E sokrétű munkában keressük a többi egyházmegyével, családokat támogató szervezetekkel a kapcsolatot, amelyek által a családpasztorációs munkacsoport tagjai megerősödve, új ötletekkel gazdagodva szolgálják a szűkebb és tágabb közösséget. „Köszönöm, hogy vagyunk egymás számára, hogy lelkes, olykor persze lankadó munkakedvünket van kikkel újra csiholni, összefogva, Istenre hagyatkozva, egymást kiegészítve, támogatva” – biztat Szénégető István-Barnabás családreferens.
