Közel 150 résztvevővel, különböző területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, önkéntesség, érzékenyítés) és beosztásokban (polgármester, iskolaigazgató, projektvezető, szociális munkás, pszichológus stb.) tevékenykedő érdeklődő jelenlétével zajlott le október 16-án a Közösségépítők konferenciája Székelyudvarhelyen, amely idén a Romák egy befogadóbb társadalomban témakört közelítette meg.
A konferencián a hátrányos helyzetű, roma közösségek felzárkóztatására irányuló, magyarországi gyakorlatok és módszerek bemutatására került sor, illetve szó volt a szakemberek közötti párbeszéd kialakulásának elősegítéséről az oktatás, a lakhatás, a tolerancia, illetve a foglalkoztatás témákban.
A rangos eseményt Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere, Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója és Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója nyitotta meg:
„Közösségfejlesztésen túl a személyiségünket is építgetjük, hiszen a tanulás soha nem áll meg egy személy életében. Mi, mint szociális területen dolgozó szakemberek, soha nem tudjuk azt mondani, hogy leállunk a tanulással. A mi építkezésünk pedig a három megye (Hargita, Maros, Kovászna) szociális rendszerét is segíteni fogja majd”– zárta a megnyitót Elekes Zoltán, átadva a szót a meghívott, magyarországi civil szervezetek képviselőinek.
Szénási Szilvia, az UCCU Alapítvány vezetője elsőként szólalt fel és az alapítványnak a roma és nem roma fiatalok közötti párbeszéd-megteremtési törekvéseiről beszélt. Megtudtuk: az UCCU célja csökkenteni a társadalomban a romákkal kapcsolatos tévhiteket és előítéleteket, hiszen az elutasítás, az elfogadás hiánya leggyakrabban az ismeretek hiányából ered.
Mint Szilvia elmondta, a cigányok Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, a lakosság 8-10 százaléka, a népcsoportról még sincs semmilyen információ a tankönyvekben. Az UCCU az informális oktatás módszereivel szeretné megismertetni az általános- és középiskolás diákokkal, pedagógusokkal és a VIII. kerületi sétákra jelentkező érdeklődőkkel a cigányokat.
„Ismerjük meg egymást, és ne mások mondják meg, kik vagyunk. Ne a sajtóból, ne a közösségi médiából halljanak rólunk. Úgy gondoljuk, személyes élményeken keresztül tudunk eljutni oda, hogy történjen változás” – véli Szilvia.
Az InDaHouse Hungary Egyesület önkéntes munkával dolgozik több mint 100 borsodi gyerek egyenlő esélyeiért: hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak heti rendszerességgel (hétvégenként) egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. Önkéntesek toborzása területén az InDaHouse vonzó értékeket képvisel, hisz az önkéntes nem kerítést fest vagy kézműveskedik, hanem gyerekeket tanít, így felelőssége van.
„Azok az emberek, akik így jönnek hozzánk, sokkal tudatosabbak, alázatosabbak, és büszkék arra, hogy felvettük őket” – mondja Fruzsina, a program megálmodója, aki jómaga is éveken át dolgozott és önkénteskedett hátrányos helyzetű gyerekek segítéséért.
A résztvevők három projektbe nyerhettek bepillantást: Felzárkózó települések, Startvonal – Iránytű a munka világába és a „RARE Changing Discourses, Changing Practices: The Roma as Human Resource” program keretén belül helyileg megvalósított pilot eredményeit elemezhettük. Ezen programok közös pontja a hátrányos helyzetű és/vagy roma személyek oktatása, szakképzése és foglalkoztatása.
Az előadásokat követő workshopok négy nagy témakör köré csoportosultak, amelyeken a résztvevők és az előadók interaktív csoportmunka keretében mutathatták be tapasztalataikat, tehették fel kérdéseiket és kereshettek választ.
Érzékenyítés
A cigányság kultúrája és a mélyszegénység kultúrája a köztudatban össze van olvadva, viszont a valóságban két külön és önmagában létező csoportról beszélünk, amelyeknek közös pontjai is vannak. Azoknak a roma személyeknek, akik mélyszegénységben élnek, nincs lehetőségük megismerni saját kultúrájukat, a roma kultúrát, mert a mélyszegénységben honosodtak és ez a kultúra generációkon keresztül újratermeli önmagát.
Az érzékenyítés ennek értelmében nemcsak a többségi társadalom előítéleteinek és elutasításának csökkentésében nyilvánul meg, hanem a romák pozitív identitásának felépítése és az egészséges identitás akadályának megszüntetésében is.
Lakhatás
A Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület kezdeményezése alapján 50 új szociális lakás épülne az Őrkőn, következő lépésként pedig a kiválasztott roma családok kiköltöznének papíron nem létező lakásukból és beköltöznének a szociális lakásokba. Hosszú távú cél viszont, hogy minél több családnak legyen lehetősége nemcsak decens lakhatási körülményekhez való hozzáféréshez, hanem azok megtartásához is. Ehhez hasonló munkafolyamat zajlott a Kolozsvár melletti Pataréten is.
Oktatás
„A gyerekekben megvan a tanult tehetetlenség, amelyet otthonról hoznak. Senki nem erősíti meg őket abban, hogy ha tanulnak, nekik is társadalmi felelősségük lesz és abban, hogy többek lesznek a szüleiknél már attól, hogy írástudók” – hangzik el a terepen dolgozók tapasztalata. Többek között erre és hasonló akadályokra keresték a választ pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások.
Márton Kinga Izabella/Gyulafehérvári Caritas
