Első alkalommal találkoztak Magyarország határain kívül a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) és a Magyar Kurír szervezésében sajtóapostolok, országos, egyházmegyei és plébániai médiumok, nyomtatott és elektronikus sajtó, rádiók, honlapok, portálok munkatársai a Kárpát-medence minden részéből, Nagyváradon október 4–6. között.
A sajtóapostolok tizennyolcadik találkozójának helyszíne a nagyváradi ifjúsági és kulturális központ, a Posticum volt. Hátsó kapu – a latin név arra utal, hogy Istenhez sokfelől vezet út, így a kultúra ösvényein is – mondta el köszöntőjében Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője az egymás megismerését, a kapcsolatépítést, a tapasztalatcserét egyaránt szolgáló és továbbképzést is nyújtó találkozón, amelyről a Magyar Kurír számolt be.
Sajtóapostolok – önkéntes és foglalkozásszerű médiamunkások, akiket az köt össze, hogy ők is érintettek, elkötelezett közvetítői az egyház üzenetének – fogalmazott Baranyai Béla, az Új Ember vezető szerkesztője. A szakmai találkozó anyagát idén „A közösségi hálózatból az emberi közösségekbe, avagy a lájktól az ámenig” mottó jegyében állították össze a szervezők: a MAKÚSZ, a Magyar Kurír és a vendéglátó nagyváradi egyházmegye.
A bevezetésben Böcskei László megyés püspök gondolatait Ferenc pápának a tömegtájékoztatás világnapjára írt üzenetéhez kapcsolta, amelynek középpontjában az internethasználat és a közösségi média áll. A nagyváradi főpásztor kitágította a témát, és arra kérdezett rá, miért és hogyan kell az egyháznak kommunikálni. „Benne vagyunk a hálózatban – ha nem teszünk semmit, akkor is –, de nem mindegy, hogyan” – Böcskei László szerint nekünk magunknak kell meghatároznunk azt a képet, amelyet önmagunkról sugározni akarunk.
Milyen egyház képét mutatjuk? Múzeum, amely a múltba néz? Vagy kirakat, ahol a látszat mögött elvész a tartalom, ami elérhetetlen és érthetetlen? Semleges? Vagy élő és dinamikus? Mit közlünk a világgal, és azt hogyan tesszük? Értesítünk, informálunk, vagy meghívás és felajánlás szól a mondanivalónkból? Hogy érted vagyunk és neked szólunk – benne van-e ez az attitűd a megszólalásainkban? – kérdezett rá a püspök.
„Szavaktól a találkozásig” – fogalmazta meg a követendő utat Ferenc pápa nyomán, és olyan kommunikáció igényét állította a sajtóapostolok elé, amely aktuális, témaválasztásában az embereket érintő valóságokra figyel, érdekfeszítő és provokatív. Továbbá bátor, nem fél kimondani a lényeget, ki mer lépni a világ elé, értékeit mint élő valóságot tudja közvetíteni, s mindezt az emberek nyelvén teszi.
A szakmai napon több erdélyi médium bemutatkozott. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője arról beszélt, hogyan vett részt közszolgálati, a csíkszeredai önkormányzat fenntartásában működő napilapja egy történelmi jelentőségű esemény, a csíksomlyói pápalátogatás közvetítésében.
Szatmári Ferenc az alapítástól kezdve áll világi vezetőként, elnökként az erdélyi Mária Rádió élén. Az Erdélyben 2006-ban egy stúdióval indult médium ugyanolyan csodálatos növekedést élhetett meg, mint az egyetlen olaszországi plébániáról elindult, és világszervezetté vált anyaszervezet. Mára lefedik egész Erdélyt, 7 stúdió, 13 munkatárs, 500 önkéntes készíti a mintegy 300 ezer hallgató számára a 60 százalékban vallási, 15 százalékban kulturális, a fennmaradó időben zenei és hírműsorokat. Szatmári Ferencben sok kétség volt induláskor: lesznek-e önkéntesek egy olyan országban, ahol ennek nincs hagyománya? Kapnak-e frekvenciát ott, ahol a politikai érdekek határozzák meg a nyerteseket? Ráhagyatkozhatnak-e a Gondviselésre az anyagi forrás tekintetében?
És hogy mi segített? Az elnök szerint az az elkötelezettség, amivel önkénteseik dolgoznak. A misszió lelkülete, hogy munkájukat evangelizációnak tekintik, és műsoraikban az élő hit szólal meg. De az a döntés is, hogy a Mária Rádióban vállalják, hogy nagy tömegekhez szólnak, így „kerülik a magasröptű diskurzust”, egyszerű nyelven, a hallgatók élethelyzetéhez kapcsolódnak.
A Maszol.ro és a Romkat.ro portálok munkatársa, Szász István Szilárd témája az álhírek és a közösségi média, a Facebook hatásmechanizmusa volt. Az antropológiából doktori disszertációján dolgozó újságíró tényekkel és számadatokkal támasztotta alá mindazt, amit a Facebook és az álhírekből élő portálok veszélyeiről tudni vélünk.
„Kevert valóságban élünk, az ál és a valódi elválaszthatatlan. Virtuálisan teremtett lények válnak százezrek által követett influenszerré, arcfelismerő képesség révén bárki beazonosítható, már nemcsak a kép, de a hang és kép együtt is photoshoppolható” – érzékeltette Szász István Szilárd az álhírgyártás veszélyeit.
A naponta tapasztalható jelenséget, miszerint felismerik keresési preferenciáinkat, nemcsak megerősítette, de arra is figyelmeztetett, hogy internetes böngészéseink az életünk minden területéről adatokat szolgáltatnak, mely alapján az algoritmusok messzemenő pontossággal összeállítják az ember pszichológiai profilját. A kutató szerint tudatosságot igényel az internethasználat, mert az álhírek egymásra épülve mentális világot építenek tudatunkban, egyre inkább megnehezítve, hogy különbséget tegyünk valódi és ál között.
Micaci Cristian a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Tankó Zita a nagyváradi Szent László-plébánia kommunikációját mutatta be. Mint elmondta, egyik fő törekvésük a hálózatban gondolkodás. Honlap, Facebook-oldal, hírportál Varad.org címmel – ezek a legfontosabb fórumaik. Céljuk, hogy bekapcsolódjanak az erdélyi egyházmegyék kommunikációjának vérkeringésébe, megjelenjenek más egyházi és világi kommunikációs felületeken. Ők is ugyanazzal a kihívással néznek szembe, miként egyeztethető össze a mélyebb tájékoztatás igénye korunk gyors, tömör, sokszor felületes információfogyasztási szokásával. Hagyományosan megjelenő nyomtatott kiadványuk az éves pasztorális terv alapján megvalósuló események bemutatására szolgál, amelyben QR-kódok segítségével bővebb beszámolót, képgalériát lehet találni online felületükön. Szeretik a plakátokat, Vakon Zsolt saját tervezésű, a fiatalok bevonásával készülő plakátokkal vezetett végig az egyházmegye sok-sok eseményén.
A találkozó része volt a gyakorlati képzés is. Baranyai Béla a szakma egyik leggyakrabban alkalmazott műfajáról, a tudósításról tartott szemléletformáló, a műfajt érintő mai változásokat is bemutató előadást. Gőbel Ágoston, a NEK sajtóreferense a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről, a felkészülés folyamatáról, a várható programokról tartott ismertetőt.
Micaci Cristian, aki sajtósként kísérhette Ferenc pápát romániai apostoli útján, a sajtómunka kulisszatitkait is feltáró, sok fényképpel illusztrált élménybeszámolót tartott erről a találkozásról. A nagyváradi egyházmegye sajtóreferense ezen az úton arra is törekedett, hogy megmutassa, mit jelent magyar katolikusnak lenni Romániában.
Az út végén tartott sajtótájékoztatón minden nemzet stábja meghatározott számú kérdést tehetett fel a pápának. A magyarok két kérdést tehettek fel, az egyik Cristiané volt. Azt kérdezte Ferenc pápától, hogy a látottak alapján hogyan kell együttműködni a felekezeteknek, államnak és egyháznak, valamint az etnikumoknak. „A kapcsolatokat jellemezze a kinyújtott kéz magatartása, amikor konfliktusok vannak” – a szentatya válasza maradandó hatást gyakorolt a médiafelelősre, és az egyházmegye kommunikációjára is iránymutatóan hat.
A találkozón részt vevők megismerhették a püspöki székhely és a városközpont értékeit. Látogatást tettek a váradi várban és a székesegyházban. Sétálhattak Ady kedves utcáin, ahol a folyamatos megújulás visszahozza a szecesszió varázsát.
A találkozót értékelve Szikora József, a MAKÚSZ elnöke azt üzente a sajtóapostoloknak: az evangelizáló lelkesedés mellett a szakma iránti igényesség vezesse őket, kommunikációjuk hatékonyságát fejlesztve.
