Az Élő rózsafüzér zarándoklat ötlete egy bibliakörön született meg pár évvel ezelőtt Kolozsváron, a Katolikus Magyar Bibliatársulat egyik rendezvényén és az ezt követő úton hazafelé: többen arról gondolkodtak, hogy milyen lenne egy ilyen zarándoklatot szervezni Székelyudvarhelyen is. Máyai Erzsébet számos segítséggel, azóta is évről évre, az idén már a hatodik alkalommal szervezi Székelyudvarhelyen az Élő rózsafüzér zarándoklatot azzal a céllal, hogy a résztvevők hitükben megerősödjenek, s jó alkalom ez arra is, hogy imádkozzanak a környék lakóiért, a családok megmaradásáért.
Az élő rózsafüzér zarándoklat ötlete, gondolata nem állt távol a zarándoklat szervezőitől. Máyai Erzsébet kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon is találkozott hasonló kezdeményezésekkel, amelyeket nemes célokért ajánlottak fel. A késztető erő egy ilyen alkalomnak a megszervezéséhez a Szűzanya igenje volt – tudhattuk meg. A szervező elmondta, hogy keresztény családban nevelkedett, a Szűzanya fontos helyet foglalt el a család életében, sokszor kérték segítségét, pártfogását, gyakorta vettek részt a májusi vecsernyéken, litániákon. Az Élő rózsafüzér zarándoklat lényege, a szervező megfogalmazásában: a Szűzanya útját járva Jézus felé haladni, népünkért, városunkért, nemzetünk fennmaradásáért felajánlani az imákat.
A zarándoklathoz rendszerint nemcsak Székelyudvarhelyről, hanem a környékbeli falvakból is csatlakoznak. Első évben körülbelül nyolcvanan voltak, akik nekivágtak az útnak, aztán minden évben gyarapodott azoknak a száma, akik együtt szerettek volna imádkozni, és egy-egy templomból új emberek is csatlakoznak a zarándoklathoz. Minden évben az élő rózsafüzér-zarándoklatot az udvarhelyi Jézus-kápolnától indítják, ott van a gyülekező, ahonnan papi áldással és közös imával kelnek útra. Ezt követően – az idén is – elzarándokoltak a helyi ferences templomba, majd a Szent Miklós-templomba, illetve a Kis Szent Teréz-templomba, a bethlenfalvi Mária neve templomba, a kadicsfalvi Szent Anna-templomba, a szombatfalvi Szent György-templomba, végül pedig elvégezték a keresztutat a Székely Kálvárián, és a zarándoklat szentmisével zárult az Ugron-kápolnánál.
A zarándoklatot minden évben alapos szervezés és előkészületek előzik meg: plakátkészítés, a szervezés körüli teendők, a zarándoklat meghirdetése, illetve a személyek kiválasztása, hogy kik viszik a kihangosító berendezéseket, kik az előimádkozók, kik énekelnek. A cél, hogy minél több embert megszólítsanak, minél több emberhez eljusson ennek a zarándoklat híre és üzenete, illetve maga a zarándoklat nemcsak ima és lelki feltöltődés, hanem tanúságtétel és evangelizáció is.
Az idei Hajdó Vilmos nyugalmazott plébános áldásával indult, ezt követően pedig az útszakaszon végig a rózsafüzért imádkozzák, énekelnek, illetve minden templomban valamilyen célért imádkoznak. A barátok templomában a ferencesekért, a hivatásokért, a szerzetesrendekért, a Szent Miklós-templomban az ifjúságért, a városért, az egyházi vezetőkért, papi hivatásokért, a Kis Szent Teréz-templomban a lelkiségekért, lelkiségi csoportokért, a közösségekért, a bethlenfalvi Mária neve templomban az élet terhét hordozókért, az egyedülállókért, a betegekért, a kadicsfalvi Szent Anna-templomban a családokért, a szombatfalvi Szent György-templomban a betegekért, idősekért imádkoznak.
Az Ugron-kápolnánál az idén Csintalan László ny. plébános volt a szentmise szónoka. Máyai Erzsébettől azt is megtudtuk, hogy a zarándoklatnak már három éve zászlót is készítettek, rajta a helyi ferences templomban található Mária-szobor képe látható, illetve két éve a zarándoklatnak saját keresztje is készült. A zarándoklatba, a szervezők örömére nem csak idősek, hanem fiatalok is bekapcsolódnak, s szívesen vállalják azt is, hogy segítsenek. A Mária-tisztelők, a rózsafüzér-társulatok tagjai is szívesen részt vesznek, de kisgyerekes anyukák is vállalják a zarándoklat terheit.
Arról kérdeztem a szervezőt, hogy mit tapasztal, mit visznek haza magukkal a résztvevők? Máyai Erzsébet azt mondta: hálatelt szívet, örömet. Látszik az emberek arcán a ragyogás. Vállalják a gyaloglást, senki sem panaszkodik, hálával zarándokolnak. Mindez azt mutatja, hogy szükség van ilyen alkalmakra, amikor gazdagságunkat, értékeinket megmutatjuk a világnak is.
