95 éves korában augusztus 29-én római otthonában elhunyt Achille Silvestrini bíboros, aki a zsinat utáni időszakban a vatikáni diplomácia szolgálatában jelentős szerepet töltött be, majd a múlt század utolsó évtizedében a Keleti Egyházak kongregációját vezette. Halálával a bíborosok száma 215-re csökkent, ebből 118 a választó.
Silvestrini bíboros 1923. október 25-én született a Bologna környéki Brisighellában. 18 évesen szemináriumba lépett, majd a háború után, 1946-ban szentelték pappá. A bolognai egyetemen filozófiát és irodalomtudományt tanult, valamint doktorátust szerzett, majd 1948-ban a lateráni egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, így polgári és egyházjogból is diplomát szerzett. Ez az alapvető műveltsége és képzettsége tette őt alkalmassá arra a sokoldalú szolgálatra, amelyet a Szentszék szolgálatában végzett.
Alapos műveltség, tudományos felkészültség
Jogi tanulmányai végeztével 1952-ben a Pápai Egyházi Akadémiára iratkozott be, ami után azonnal elkezdődött hosszú diplomáciai szolgálata. Először a Pápai Államtitkárság rendkívüli ügyekkel foglalkozó részlegén dolgozott, többek között az indokínai válság során, így Korea, Vietnám, Indonézia ügyeivel és általában a dél-kelet ázsiai régió problémáival foglalkozott. 1958 és 1969 között Domenico Tardini és Giovanni Cicognani bíboros-államtitkárok munkatársaként szolgált. Ezt követően került az általános ügyek részlegére és a hidegháború idején a béke, a leszerelés és az emberi jogok kérdéseivel foglalkozott. 1971-ben elkísérte Moszkvába Agostino Casaroli érseket, ahol bejelentették Vatikán Állam csatlakozását az atomsorompó egyezményéhez. 1972-ben Helsinkiben tárgyalt a biztonsági konferencia ülésszakain, amelynek későbbi tanácskozásain is részt vett, egészen a szerződés 1975-ös ratifikálásig. 1977-ben Belgrádban, a volt Jugoszlávia fővárosában a vatikáni delegációt vezette a Helsinki-egyezmény utólagos pontosítása érdekében.
Achille Silvestrini prelátust VI. Pál pápa az államtitkárság általános ügyeinek titkárhelyettesévé nevezte ki, majd 1979-ben immáron az új pápa, II. János Pál a titkári megbízatást rótta rá, egyúttal érsekké nevezte ki és fel is szentelte püspökké. Ebben a minőségében fontos megbízatást kapott. Ötven évvel az 1929-es Lateráni-egyezmény után az olasz állammal újra kellett tárgyalni a két fél kapcsolatrendszerét, amely munka öt éven át tartott és az új egyezmény aláírásával végződött 1984. február 18-án.
Sokfelé a világban a Szentszék küldetésében
Ezt követően is egymást érték a fontos megbízatások: 1980–83 között a madridi biztonsági konferencián vett részt, 1981-ben Máltán tárgyalt, majd 1982-ben az Argentína és Nagy Britannia között a Malvinas-Falklands szigetek miatt kitört háborús válságban képviselte a Szentszék álláspontját. Jelen volt a Nicaragua és El Salvador belháborús konfliktusainak a rendezésében, 1983-ban Lengyelországban tárgyalt és próbált közvetíteni a varsói kommunista vezetés és a Szolidaritás szakszervezet között. A következő években Stockholm, Málta, Libanon, Szíria, majd ismét Lengyelország jelentett számára különleges küldetést.
1988. június 28-án, az akkor 65 éves érseket II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki, majd az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága prefektusává tette. Három évvel később a pápa a Keleti Egyházak kongregációjának a vezetését bízta rá, mely szolgálatát 2000-ben, a nagy jubileum esztendejében fejezte be, amikor 77 évesen visszavonult az aktív szolgálatból. Ám a gondviselés még tartogatott számára egy sajátos megbízatást, mégpedig a Villa Nazareth, a názáreti ház lelki vezetését. Ezt a közösséget 1945-ben a háború után Tardini bíboros álmodta meg azon fiatalok számára, akik friss diplomások és egyházi vagy világi minőségben egyaránt elkötelezettek az egyház szolgálatában. Ebből a kezdeményezésből született meg 1986-ban a Domenico Tardini Közösség és a Názáreti Szent Család Alapítvány, amelyek elnöki tisztét Silvestrini bíboros látta el, egészen haláláig. A Tardini Közösség egykori diákjainak egyike Pietro Parolin, a jelenlegi bíboros államtitkár.
2001. október 30-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepi megemlékezést tartottak abból az alaklomból, hogy tíz esztendeje hozták Magyarországra Mariazellből Mindszenty József bíboros, hercegprímás földi maradványait. Az ünnepi eseményen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, beszédet mondott Áder János, az országgyűlés elnöke és a Vatikánból Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak kongregációjának prefektusa.
Forrás: Vatican News
