Új orgonát kapott Kolozsváron a Donát negyedi Szent István templom. A hangszert Bors László orgonaépítő és csapata készítette el, 3,8 méter magas, kétmanuálos, pedálos, 12 regiszteres, 620 sípja van, amelyek közül a legnagyobb 2,8 méter, a legkisebb 10 milliméter. A néhai Kovács Sándor által megrendelt orgonát Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte meg az általa celebrált búcsús szentmisén, Kémenes Lóránt jelenlegi plébános pedig arról beszélt, a zene hogyan gazdagítja a lelket. A búcsús szentmise szónoka, Takó István Szent István példájának több vonatkozását emelte ki, elsősorban azt, ahogyan Istent élete középpontjába állította. Szabó Magdát idézte: „te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.” Míg Szabó Magda a felejtést a bocsánat előzeteseként érti, Garcia Marquez Száz év magány című regényében a pusztító felejtés ellen írták ki Isten nevét, és állították középre, ahogyan államalapító szent királyunk is minden munkálkodása középpontjába helyezte.
A Márton Szabolcs vezette kórus liturgikus szolgálatát immár méltósággal kísérte az orgona hangja. A szentmise végén a templom előtt áldották meg a Kárpát-medencei összetartozást jelképező hatalmas kenyeret. Fejér Andor szolnoki alpolgármester elmondta: az 5000 gazdától származó lisztből készült kenyérben benne van a szolnokiak szeretete is. Majd Kőrösi Viktor Dávid magyar konzul a kultúra összetartó erejéről szólt, végül a történelmi magyar egyházak képviselői megáldották és felvágták a kenyeret, és a búcsún résztvevők mind jóllakhattak az összetartozást jól jelképező, éltető kenyérből.
