Március 31-én, kétnapos marokkói látogatásáról visszatérőben Ferenc pápa válaszolt a kíséretében utazó újságírók kérdéseire. A szentatya beszélt a muzulmánokkal való párbeszédről, Jeruzsálem szent jellegének megőrzéséről, hidak építéséről a migránsokkal kapcsolatban, illetve visszaélésekről az egyházban.
Bő fél óra állt rendelkezésre a sajtótájékoztatóra, amelynek első kérdését a szokáshoz híven a vendéglátó ország tudósítója tette fel. A marokkói újságíró a pápalátogatás várható gyümölcseiről érdeklődött, a béke és a kultúrák közötti párbeszéd összefüggésében – számol be az eseményről a Vatican News. Ferenc pápa úgy fogalmazott: egyelőre a virágok látszanak, a gyümölcs majd később érik be. A béke, az egység és a testvériség a szívének kedves témák, amelyek kiemelten előkerültek marokkói, és az ezt megelőző, Abu-Dzabiban tett látogatása során.
Hidakat kell építeni
„A muzulmánokkal aláírt közös nyilatkozat megpecsételi ezt a testvériséget, ami mentén ki kell tartanunk. Igaz, hogy vannak még nehézségek, ellenálló csoportok. Ugyanakkor sajnos minden vallásban létezik egy integralista szárny, amelyik nem akar előrehaladni és ragaszkodik a múlt keserű emlékeihez, inkább háborút keres, és félelmet kelt. Márpedig a párbeszéd az előre vivő út, ezért hidakat kell építenünk, nem pedig falakat emelni. Aki falakat épít, az börtönbe zárja saját magát” – fejtette ki a pápa.
A szentatya említette a felhívást, amit a marokkói királlyal közösen tettek Jeruzsálemért, hogy mindhárom egyistenhívő vallás számára szent város maradhasson.
A vallásszabadsággal kapcsolatban a La Croix francia katolikus lap kérdezte a pápát. Marokkóban és más muzulmán országokban a keresztény hitre térő muzulmánok a börtönt vagy a halálbüntetést kockáztatják. Nem aggódik értük a szentatya? – tette fel a kérdést.
„Marokkóban vallásszabadság van, az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat és eldönthetik, milyen valláshoz tartozzanak. A szabadság természetéhez tartozik a fejlődés, mint ahogy ez a katolikus egyház történetében is így volt” – válaszolt Ferenc pápa. Példaként említette a halálbüntetés kérdését, amit nemrég töröltek ki a katekizmusból. 300 évvel ezelőtt még élve elégették az eretnekeket, az egyház azóta azonban növekedett az erkölcsi lelkiismeretben. Hozzáfűzte, a muzulmánokkal is hasonló a helyzet: egyes országok nyitottabbak, másoknak több időre van szükségük a fejlődéshez. De, ami a pápa számára gondot jelent, az a keresztények lelkiismereti szabadságjogának megnyirbálása, például az, hogy egyes országokban nem engedélyezik az orvosoknak, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják az eutanázia végrehajtását. Úgy fogalmazott: ne a muzulmánokat vádoljuk, hanem inkább azokat a keresztény országokat, ahol ez megtörténik. Van miért szégyenkeznünk – tette hozzá.
A falépítők bebörtönözik saját magukat
Szintén a francia újságíró kérdezett rá a Philippe Barbarin bíboros visszavonulása kapcsán kialakult nehéz helyzet lehetséges megoldására. A pápa elmondta: a bíboros az egyház embereként beadta a lemondását, amit azonban ő erkölcsileg nem fogadhatott el. A világon bevett joggyakorlat ugyanis fenntartja az ártatlanság vélelmét, ezért, amíg folyamatban van az eljárás, nem szabad ítélkezni. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a média elítél valakit, akiről utóbb kiderül, hogy ártatlan. Barbarin bíboros tisztességes volt, mert azt mondta: „Visszavonulok, önkéntes eltávozást kérek és átadom az érsekség vezetését a vikáriushelyettesnek, amíg a bíróság meghozza a végső ítéletet¨.
A spanyol újságíró a migrációs jelenségről kérdezte a pápát. A fizikai akadályok nem oldják meg a problémát, ugyanakkor Spanyolország szögesdrótkerítést épített Marokkóban, ami megsebesíti azokat, akik át akarnak jutni rajta. Donald Trump amerikai elnök a napokban bejelentette, hogy teljesen le akarja zárni a határokat, és föl akarja függeszteni a három közép-amerikai országnak szánt segélyeket. Mit üzen a pápa ezeknek a politikusoknak, akik e döntéseket védik? – kérdezte a pápát.
A szentatya hangsúlyozta: a falépítők, – legyen szó drótkerítésről vagy téglafalakról – bebörtönözik saját magukat, a történelem pedig majd megítéli ezt. A szögesdrótkerítés megríkatta a pápát, mert nem képes felfogni ekkora kegyetlenséget. Elmondta: nem fér a fejébe és a szívébe, hogy emberek megfulladnak a Földközi-tengerben. Szerinte így nem lehet megoldani a bevándorlás súlyos problémáját. Hozzátette, megérti a kormányok nehéz helyzetét, de akkor is emberi módon kell a kérdést kezelni. Ferenc pápa látott egy videófelvételt azokról a menekültekről, akiket visszaküldenek, a nőket és a gyerekeket eladják, a férfiak maradnak.
„Hihetetlen, milyen kínzásokat kell átélniük. És akkor mi nem fogadjuk be őket? Az Európai Unió humánus. A pápa idézte a görög miniszterelnököt, Aléxisz Cíprászt, aki ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az emberi jogok előbbre valók az egyezményeknél. Ez a mondata Nobel-díjat érdemelne” – fűzte hozzá a szentatya.
A német újságíró továbbvitte a gondolatot, és megállapította: noha Ferenc pápa évek óta küzd a migránsok védelméért és segítéséért, az európai politika éppen ellenkező irányba tart, tükrözve a választók véleményét, akik közül sok a katolikus. A pápa szerint ez azért van, mert a politikusok populista retorikája félelmet kelt, a félelem pedig a diktatúrák kezdete. Ez történt Hitler hatalomra kerülésekor is. Úgy fogalmazott: tanulnunk kell a történelemből, a félelemkeltés kegyetlenséget, bezárkózást és sterilitást is jelent. A pápa Európa demográfiai helyzetére utalt. Olaszországban is negatív a tendencia. Hiányzik a történelmi emlékezet: Európát a migráció hozta létre és ez adja gazdagságát. Sok európai országból is kivándoroltak annak idején, például a világháborúkat követően Amerikába, a pápa édesapját is a háború után fogadták be Argentínába.
Az egyház kiáll a kiskorúak védelméért
„Ne legyünk hálátlanok most, amikor nálunk kopogtatnak segítségért. Ha Európa olyan nagylelkűen ad el fegyvereket Jemennek, amivel gyermekeket gyilkolnak le, akkor hogyan lesz következetes? Ha Európa anya akar lenni és nem nagymama, akkor be kell fektetnie, segítenie kell a nevelésben ahelyett, hogy erővel akarná megállítani a kivándorlást. A svéd minta követendő a befogadás és az integrálás terén” – mondta Ferenc pápa.
Ferenc pápa gyakran beszél az ördög működéséről, ahogy ezt a kiskorúak védelmében rendezett vatikáni csúcstalálkozón is tette. Hogyan lehet feltartóztatni az ördög működését, különösen a pedofília-botrányokkal kapcsolatban? – kérdezett végül az olasz katolikus televízió munkatársa. A pápa elmondta: a gonosz misztériuma nélkül egy ponton túl nem lehet magyarázatot adni a virtuális pedopornográfia jelenségére.
„Hogy lehetséges az, hogy ha valaki kiskorúak elleni abúzust akar élőben látni, az az interneten keresztül megteheti? A hatóságok nem tehetnek semmit? Az egyház mindent el fog követni ennek a súlyos jelenségnek a felszámolására. Erről szólt a vatikáni csúcstalálkozó” – emelte ki a pápa, majd a sajtó figyelmébe ajánlott két publikációt: az egyik Gianni Valente írása a donatizmus veszélyeiről, a másik pedig a Civiltà Cattolica jezsuita folyóiratban jelent meg Bergogliónak egy 1987-es írása kapcsán. A szentatya hozzátette, az egyház nem kongregáció jellegű, hanem katolikus, ahol a püspöknek és a pápának kell kézbe vennie a dolgokat, mint lelkipásztornak, ez pedig fegyelmi intézkedéseket, de bűnbánatot, imádságot, önvádat is jelent.
Gedő Ágnes
