Ferenc pápa idei első, hivatalos audienciáján a Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek vezetőihez szólt többek közt a tavalyi év diplomáciai sikereiről, globalizációról, a kiskorúak védelméről, menekültválságról, a béke hídjának építéséről. A Szentszék jelenleg a világ 183 országával tart fenn kétoldali diplomáciai kapcsolatot.
A vatikáni hagyományoknak megfelelően Ferenc pápa első hivatalos audienciájaként az év elején, január 7-én délelőtt fogadta a Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek vezetőit az Apostoli Palota Királyi Termében – írja a Vatican News. Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet képviselte. Ferenc pápa a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében összefoglalta az egyház morális küldetését, amely során a nemzetekben és a nemzetek között az egyházi személyeknek a Jézus által Péterre bízott feladatot kell teljesíteniük.
A spirituális küldetésnek engedelmeskedve, amely Jézusnak Péter apostolhoz intézett parancsából fakad, a pápának és a Szentszéknek az egész emberi családért kell tevékenykednie, beleértve anyagi és szociális szükségleteit egyaránt – fejtette ki beszédében a szentatya, majd hozzátette: a Szentszéknek úgy kell az emberek javát szolgálnia, hogy közben ne avatkozzon az államok életébe. Arra kérte a diplomatákat, hogy tolmácsolják üdvözletét az általuk képviselt népeknek és annak a kívánságának adott hangot, hogy a most megkezdődött év hozzon békét a globális emberi család minden tagjának. Külön kifejezte köszönetét George Poulides ciprusi nagykövetnek, aki, mint a Szentszék mellé akkreditált diplomáciai testület dékánja a meghívottak nevében intézte szavait a szentatyához.
2018 a vatikáni diplomácia sikereivel telt
Tartalmas beszédében a pápa kitért a tavalyi év sikeres diplomáciai eredményeire: ratifikálták a Szentszék és a Benini Köztársaság közötti keretegyezményt a katolikus egyház jogi státuszáról az afrikai országban, aláírták a Szentszék és a San Marino Köztársaság közötti egyezményt az állami iskolákban történő hitoktatásról. Emellett a Szentszék ratifikálta az UNESCO regionális egyezményét a felsőoktatási képesítések elismeréséről Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, márciusban pedig csatlakozott az Európa Tanács kulturális útvonalairól szóló megállapodáshoz. A kezdeményezés célja, hogy megmutassa, a kultúra hogyan szolgálja a békét és hogyan képvisel egyesítő tényezőt a különféle európai társadalmakban. A Szentszék évtizedek óta együttműködik az európai szervezettel, amely idén ünnepli megalapításának 70. évfordulóját. Emlékeztett arra is, hogy november 30-tól Vatikán Városállam tagja az egységes eurófizetési térségnek (SEPA-Single Euro Payments Area). A pápa felidézte az elmúlt évben Chilében, Peruban, Svájcban, Írországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban tett apostoli utazásait, majd reményét fejezte ki, hogy Nicaraguában rátalálnak a párbeszéd útjára az egész nemzet java érdekében.
A szentatya azt is megemlítette, hogy megszilárdultak a kapcsolatok a Szentszék és Vietnam között: a közeljövőben kinevezik a rezidens pápai képviselőt, ennek értelmében született meg szeptember 22-én egy ideiglenes megállapodás a Szentszék és a Kínai Népköztársaság között a kínai püspökök kinevezéséről is. A pápa már előzetesen visszahelyezte a teljes egyházi szeretetközösségbe a pápai engedély nélkül felszentelt „hivatalos” püspököket, így minden kínai püspök teljes szeretetközösségben van Péter utódával és az egyetemes egyházzal.
A sokoldalú globalizáció lehetősége
Ferenc pápa beszédéből nem maradtak ki az idei év jelentős történelmi évfordulói sem. A szentatya kiemelte a száz évvel ezelőtt, 1919. június 28-án Versailles-ban megalakult Nemzetek Szövetségét, amely, bár ma már nem létezik, a modern, többoldalú és réteges diplomácia kezdetét jelképezi. Megnyitotta az utat, amelyen a nehézségek ellenére nagyobb elhatározottsággal halad ma az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet 1945-ben hoztak létre. A multilaterális diplomácia sikeréhez nélkülözhetetlen a jóakarat és az elkerülhetetlen kompromisszumok elfogadása – mutatott rá a pápa. Kiegészítette, a többoldalú rendszer jelenleg nehéz pillanatokon megy keresztül, mivel egyrészt a nemzetközi szervezetekben túlsúlyba kerültek egyes érdekcsoportok, amelyek az ideológiai gyarmatosítás új formáinak megjelenését idézik elő. Az ún. „szférikus globalizációval” szemben, amely egy szintre helyezi a különbségeket, és amelyben a sajátosságok látszólag eltűnnek, könnyen felléphetnek a nacionalizmusok, miközben a globalizáció előnyös is lehet, ha „sokoldalú”, vagyis ha kedvez minden nép és ország identitásának. A pápa úgy látja, egyes magatartásformák visszavezethetőek a két világháború közötti időszakra, amikor populista és nacionalista irányzatok előnybe kerültek a Nemzetek Szövetségének működésével szemben.
A cél: a gyengék védelme, a béke építése
Ferenc pápa ezután Szent VI. Pál 1965. október 4-én New York-ban, az ENSZ-ben elmondott emlékezetes beszédére hivatkozva a diplomácia feladatait négy pillér köré csoportosította: az igazságosság és a jog primátusa, a gyengék védelme, a béke építése, közös sorsunk újra átgondolása.
Az igazságosság és a jog elsőbbségéről szólva Ferenc pápa aggodalmát fejezte ki a nemzeti érdekek előtérbe helyezésének tendenciája miatt, amely nem veszi figyelembe a nemzetközi jog eszközeit a vitás kérdések megoldásában. Ezért szentelte idei béke világnapi üzenetét a következő témának: „A jó politika a béke szolgálatában áll”. Hangsúlyozta: minden ember méltóságának tiszteletben tartása a valóban békés együttélés nélkülözhetetlen előfeltétele. Hozzátette: a gyengék védelme Montini pápa számára azt jelentette, hogy az egyház magáévá teszi a szegények, a jogfosztottak, a szenvedők, az igazságosságra, emberhez méltó életre, szabadságra, jólétre és haladásra vágyók hangját. Szent előde nyomán Ferenc pápa elsőként említette meg a Szentszék humanitárius kezdeményezését Ukrajna szenvedő lakossága érdekében. Tovább arra szólította fel a nemzetközi közösséget és szervezeteit, hogy hallassák a háborúktól szenvedők hangját, különös tekintettel Szíriára. A szentatya azt várja, hogy segítsék elő a konfliktus politikai megoldását, vessenek véget a polgári lakosság kimondhatatlan szenvedésének. Háláját fejezte ki Jordániának és Libanonnak, amiért testvéri lelkülettel befogadtak számos menekültet, ugyanakkor azt kívánta, hogy a menekültek visszatérhessenek hazájukba.
A Közel-Keleten évek óta tartó instabilitás sokakat érint, különösen a keresztényeket, akik a régióban élnek az apostolok idejétől kezdve, és évszázadokon át hozzájárultak a helyi örökség építéséhez. Fontos, hogy a keresztényeknek legyen helyük a térség jövőjében, ezért a pápa arra bátorította a hazájukat elhagyott személyeket, hogy térjenek vissza otthonukba. Kéri az illetékes politikai hatóságokat, hogy garantálják a keresztények biztonságát, hogy továbbra is azokban az országokban élhessenek, amelyeknek teljes jogú állampolgárai. A pápa bejelentette, hogy hamarosan két, nagy többségében muzulmán országba látogat, Marokkóba és az Egyesült Arab Emirátusokba. Az utazások fontos alkalmat jelentenek a vallásközi párbeszéd további fejlesztésére Assisi Szent Ferenc és Malik al-Kamil szultán történelmi találkozásának nyolcadik centenáriumában.
Közös válaszra van szükség a migráció kihívásával szemben
A pápa felhívta a kormányok figyelmét, hogy segítség azokat a migránsokat, akik a szegénység, az erőszak, az üldöztetés, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás következtében emigrálni kényszerülnek. Kiemelte, munkálkodni kell azon is, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen elhagyniuk nemzetüket, illetve, hogy biztonságban, emberi méltóságuk és jogaik teljes tiszteletben tartása mellett visszatérhessenek hazájukba. A szentatya úgy látja, a migráció egyetemes kérdésére nem lehet részleges megoldásokkal válaszolni, a Szentszék ezért tevékenyen részt vett a menekültekre valamint a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodások elfogadásában. Ezek a nemzetközi dokumentumok, bár jogilag nem kötelező erejűek és annak ellenére, hogy több kormány nem vett részt a marrakeshi konferencián, mégis fontos vonatkozási pontot jelentenek a kérdés kezeléséhez a pápai állásfoglalás szerint.
Kiskorúaktól nőkön át a munkajog védelméig
A menekülni kényszerülők melett védelemre szorulnak a fiatalok és kiskorúak, akiknek jogairól harminc évvel ezelőtt fogadtak el nemzetközi egyezményt: a pápa kitért korunk egyik súlyos bűntettére, a kiskorúak elleni visszaélésre, amelynek elkövetői között a klérus több tagjának neve is szerepel. A Szentszék és az egész egyház küzd a bűntettek és takargatásuk ellen, elkötelezve magát a megelőzés mellett. Februárban a pápa a Vatikánban találkozik majd a világ összes püspöki konferenciájának képviselőivel, hogy tisztázzák az ezzel kapcsolatos meglátásaikat, illetve, hogy enyhítsék a sebeket, amelyeket ezek a bűntettek ejtettek. Ferenc pápa ezután kitért a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetekre felidézve Szent II. János Pál pápának a nők méltóságáról szóló, Mulieris dignitatem k. apostoli levelét. A szentatya emellett felhívta a figyelmet a dolgozók jogainak védelmére is. A munka ugyanis a rabszolgaság modern formájává válik, ha megszűnik az ember önmegvalósításának eszköze lenni.
A béke kiépítése mindenek felett
„A béke irányítsa e népek és az egész emberiség sorsát” – hangzott Szent VI. Pál felhívása az ENSZ-ben. Ferenc pápa az elmúlt év jelentős eseményei közül kiemelte az Etiópia és Eritrea között létrejött történelmi kiegyezést, amely egy húsz éve tartó konfliktusnak vetett véget. A Dél-Szudán vezetői által aláírt békemegállapodás is a remény jele az afrikai földrészen. A pápa figyelemmel kíséri a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetének alakulását, illetve közel áll mindazokhoz, akik a fundamentalista erőszak következtében szenvednek Maliban, Nigerben, Nigériában. Ugyanakkor elismerésre méltónak tartja, hogy számos afrikai államban növekedik a békés együttélés a különböző vallások hívei között. A Szentszék továbbá támogatja a párbeszédet Venezuela helyzetének békés megoldására és reméli, hogy az izraeliek és a palesztinok is megegyezésre jutnak.
Szent VI. Pál az emberek erkölcsi lelkiismeretéhez fordult New York-i beszédében – emlékeztetett Ferenc pápa. A veszély nem a haladásból vagy a tudományból fakad, hanem „az emberben rejtőzik, aki egyre hatalmasabb eszközökkel rendelkezik, amelyek képesek a rombolásra, de a legnemesebb vívmányokra is”. A szentatya elmondta, fájdalmas látnia, hogy a fegyverpiac nem ismer válságot, az atomfegyverek továbbra is katasztrofális veszélyt jelentenek humanitárius és környezeti szempontból egyaránt. A nemzetközi kapcsolatokat nem uralhatja a katonai erő, a kölcsönös megfélemlítés – fogalmazott.
„Közös elrendeltetésünk újra átgondolni ma a bolygónkkal való kapcsolatot is. A föld túlzott mértékű kihasználásának következményei a világ egész lakosságát érintik, egyes térségekben drámai módon, ezért az idei októberi vatikáni püspöki szinódus középpontjában Amazónia térsége áll majd” – közölte Ferenc pápa.
A pápa beszédében megemlékezett a Berlini Fal leomlásának napjáról, 1989. november 9-éről, amely után a vasfüggöny keleti országai évtizedek elnyomása után visszanyerték szabadságukat. Ugyanakkor kilencven évvel ezelőtt, február 11-én alakult meg Vatikán Városállam, a Szentszék és Itália közötti Lateráni Egyezmény aláírásával. Ennek köszönhetően az egyház ismét teljes mértékben hozzá tudott járulni Róma és egész Olaszország spirituális, valamint anyagi növekedéséhez. Ferenc pápa beszéde végén azt kívánta a nagyköveteknek és az illusztris vendégeknek, hogy az új esztendőben erősödjenek meg a Szentszéket és országaikat összefűző baráti kapcsolatok, hogy tovább dolgozhassanak együtt a béke építésében.
