A pápa kedden este tért vissza a Balti-államokban tett apostoli útjáról. Szeptember 22-25. között ellátogatott Litvániába, Lettországba és végül Észtországba. Az alkalmat a három ország függetlenségének centenáriuma adta. Az elmúlt száz év felét előbb a náci, majd a szovjet megszállás igájában élte meg a három nemzet.
Ferenc pápa megjegyezte, hogy II. János Pál 1993-as látogatásához képest egy nagyon megváltozott környezetbe érkezett a Balti-államokba. Missziója az volt, hogy ismét hirdesse az Evangélium örömét és a gyengédség, az irgalmasság forradalmát ezeknek a népeknek. A szabadság ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy értelmet és teljességet adjon az életnek a szeretet nélkül, amely mindig Istentől származik. Az Evangélium a próbatételek idején erőt és lelket ad a szabadságért vívott küzdelemben. A szabadság idején pedig világosságot jelent a személyek, a családok és a társadalom mindennapi útján. Az Evangélium továbbá só, amely ízt ad a mindennapi életnek és megvédi azt a középszerűség és az önzés korrupciójától.
Ökumenikus dimenzió
A Balti-államokban a kihívás a keresztények közötti szeretetközösség megerősítése, amely már az üldöztetés kemény időszakában is fejlődött. Az ökumenikus dimenzió a pápai út szerves része volt. A hatóságokhoz intézett beszédeiben a pápa kiemelte a három ország hozzájárulását a nemzetek közösségéhez az emberi és társadalmi értékekkel, amelyeket a megpróbáltatások idején éltek meg. Buzdított az idős és a fiatal nemzedékek közötti párbeszédre, mert a „gyökerekkel” való kapcsolat tudja továbbra is termékennyé tenni a jelent és a jövőt. Kérte e nemzeteket, hogy a szabadságot mindig kapcsolják össze a szolidaritással és a befogadással, e földek hagyománya szerint.
Egyházi tanúságtétel a rezsimek idején
A papoknak, a megszentelt életet élőknek és a szeminaristáknak a remény és a kitartás dimenzióját hangsúlyozta a pápa. Isten álljon a középpontban és szilárdan gyökerezzenek szeretetében. Nagyra értékelte az idős papok, szerzetesek, szerzetesnők jelentős tanúságtételét, akiket megrágalmaztak, börtönbe vetettek és deportáltak, de szilárdak maradtak a hitben. Arra buzdította őket, hogy ne feledkezzenek meg és őrizzék a vértanúk emlékét, valamint kövessék példájukat.
Kegyelet a rezsimek áldozatai előtt
Ferenc pápa felidézte, hogy lerótta kegyeletét a litvániai zsidó népirtás áldozatainak emléke előtt és felkereste a litván Terror Házát, ahol azokban a szobákban imádkozott, ahol a kommunista rezsim ellenzőit őrizték, kínozták és végezték ki. Éjszakánként 40 embert öltek meg! Megdöbbentő azt látni, hogy hova fajulhat az emberi kegyetlenség! Gondolkodjunk el ezen! – kérte a pápa. Az évek és a rezsimek változnak ugyan, de az Irgalmas Anya a vilniusi Hajnal-kapu tetején továbbra is őrködik népe felett, mint a biztos remény és a vigasz jele – jegyezte meg a Szentatya.
Új élet sarjad a sivatagokban
Az Evangélium élő jele a konkrét szeretet ott is, ahol egyre erősebb a szekularizáció. Isten a szeretet, a gondoskodás, az ingyenes szolgálat nyelvén szól hozzánk. Ennek hatására a szívek megnyílnak és csodák történnek: új élet sarjad a sivatagokban. A kaunasi, aglonai és tallinni szentmiséken Isten népe megújította igenjét Krisztusnak, aki a mi reménységünk – zárta katekézisét a pápa a szerdai audiencián.
Somogyi Viktória/ Vatikáni Rádió
