Október 28-án szerdán Leó pápa tovább folytatta katekézisét a Gaudium et Spes kezdetű konstitúcióról az általános kihallgatás során A szentatya katekézisében arra buzdított, hogy a keresztények hitüket ne a világgal, a kultúrával szembeni ellenállás vagy ellenségeskedés szellemében éljék, hanem egységben koruk emberével.
A hit és a kultúra viszonya
A II. Vatikáni Zsinat nem hagyhatta el, hogy kitérjen a kultúra és a keresztény hit kapcsolatára, és éppen ezzel foglalkozik a Gaudium et Spes (GS) konstitúció második fejezete. A pápa bevezetőjében emlékeztetett, hogy a katolikus egyház mindig is törekedett arra, hogy az evangélium hirdetését olyan iskolák létrehozásával kísérje, amelyek célja az emberi, kulturális és lelki képzés elősegítése az öt kontinens népei számára. Mint tudjuk a középkori egyetemek az egyház jóvoltából születtek, döntő módon hozzájárultak a nyugati civilizáció fejlődéséhez. A kultúra és a tudás fejlődése ugyanakkor újabb és mélyebb kérdéseket vet fel, arra késztetve a hívőket, hogy számot adjanak hitükről. A kultúra különböző megnyilvánulásai hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek megnyíljanak a lét örök kérdései felé, felkészülve ezáltal Jézus Krisztus evangéliumának befogadására. A hit és a kultúra kapcsolata alapvetően a megtestesülésben rejlik. Ha az isteni Ige testté lett és közöttünk lakozott (Jn 1,14), akkor a hit is megtestesült valóság, amely összefonódik azzal a kultúrával, amelyben él. A hit azáltal, hogy a kultúra részévé válik, a hagyományon, a művészeten, a költészeten, a tudományokon és a gondolkodásmódon keresztül könnyebben eljut az emberekhez. Szent II. János Pál tanította, hogy „a hitet, amely nem válik kultúrává, nem fogadják el teljesen és nem is gondolják át”.
A hit nem kötődik egyetlen kultúrához sem, de mindegyiket gazdagítja
A hit bármely kultúrában megtestesülhet, de konkrétan egyikkel sem azonosítható. Szívünkben lakik, belülről formál Jézus Krisztus követésére úgy, hogy szeretettel, szolgálattal éljünk elismerve Istent atyánknak. Az Egyház a különböző kultúrákban kiemeli mindazt, ami abban jó, szép és igaz, hogy ezáltal adja tovább az evangélium üzenetét. Az örömhír „minden korban, mindenhol és minden néphez szól, nem kötődik kizárólagosan és elválaszthatatlanul egyetlen fajhoz vagy nemzethez, egyetlen sajátos életmódhoz sem, egyetlen ősi vagy újabb keletű szokáshoz sem. Hűséges a hagyományhoz, de mivel egyetemes, a kultúra különböző formáiban ölt testet gazdagítva ezáltal a közösséget, magát az Egyházat, valamint a különböző kultúrákat” (GS, 58). Az Egyház azért támogatja a kultúrát, mert az önmagában jó és az ember földi hivatásának beteljesítését is szolgálja. Ezért a Gaudium et Spes arra ösztönzi a nemzetközi közösséget, tegye lehetővé, hogy mindenki hozzáférhessen az alapvető kulturális javakhoz, lépjen fel az írástudatlanság és az oktatás hiánya ellen.
A kultúra támogatásának szükségessége
A zsinat bátran kijelenti, támogatni kell, hogy minél többen részt tudjanak venni a felsőoktatási képzésben. Emlékeztet, hogy „mindenkinek kötelessége a nők kulturális életben betöltött részvételének elismerése és előmozdítása” (GS, 60). A dokumentum kéri, hogy a tanítás a tudás egységére irányuljon, még akkor is, ha a változó életkörülmények ezt megnehezíthetik (lásd GS, 61). A keresztényeknek elsőként kell törekedniük a bölcsesség ezen egységének elérésére, mindenekelőtt önmagukban. Bár az élet nagy kérdéseire a válaszokat a kinyilatkoztatásból kapták, nem mentesülnek az intellektuális és kulturális képzés alól. Sőt, emberi és a tudományos ismereteik legyenek összhangban hitük tartalmával. A zsinatnak a teológusokhoz intézett felhívása kéri, hogy azok, akik a teológiai tudományokkal foglalkoznak törekedjenek együttműködni olyan emberekkel, akik más tudományokban jeleskednek, megosztva tapasztalataikat és véleményüket. A teológiai kutatás a kinyilatkoztatott igazság mélyreható megismerésére törekszik, ugyanakkor ne hanyagolja el a saját korával való kapcsolatát, hogy segíthessen a tudomány különböző ágaiban jártas embernek a hit teljesebb megismerésében (GS, 62) – bátorított a pápa. A Gaudium et Spes konstitúció arra szólít, hogy hitünket ne a világgal, a kultúrával szembeni ellenállás vagy ellenségeskedés szellemében éljük. Éppen ellenkezőleg. Azt kéri, hogy a hívek a legszorosabb egységben éljenek koruk embereivel és törekedjenek arra, hogy megértsék gondolkodásmódjukat és érzéseiket, kultúrájukat, amelyen keresztül kifejezik magukat (GS, 62). A hit és a kultúra érett és felelősségteljes szintézise elengedhetetlen ahhoz, hogy tanúságot tegyünk hitünkről a világban, és hitelesen közvetítsük azt másoknak – zárta szerdai katekézisét Leó pápa.
Forrás: Jánosi Dalma / Vatican News
