Máriapócson tanácskoznak Európa keleti katolikus püspökei

0
31
Fotók: Eugen Ivuț

Tizennégy ország közel ötven püspöke, helynöke és diakónusa vesz részt szeptember 15–18. között az Európai Keleti Katolikus Püspökök Találkozóján Máriapócson. A tanácskozás középpontjában a keleti katolikus egyházak mai pasztorális kérdései, valamint a diaszpórában élő közösségek identitásának megőrzése áll. Romániából Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, a romániai örmény katolikus ordinariátus apostoli kormányzója, Claudiu-Lucian Pop, a Rómával egyesült román görögkatolikus egyház nagyérseke és metropolitája, valamint Virgil Bercea nagyváradi és Călin Ioan Bot lugosi görögkatolikus püspök vesz részt a találkozón.

A szeptember 15-én kezdődött találkozón Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa és Christoph Schönborn bíboros, nyugalmazott bécsi érsek is jelen van. A négynapos együttlétnek különös jelentőséget ad, hogy idén emlékeznek a máriapócsi kegykép első könnyezésének 330. évfordulójára.

A találkozó első napján a máriapócsi kegytemplomban Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vezetésével vecsernyét imádkoztak. A közös liturgikus alkalom az Európa különböző országaiból érkezett keleti katolikus főpásztorok találkozójának imádságos nyitánya volt.

A szakmai program első előadását Stefano Parenti római professzor tartotta A keleti identitás a diaszpórában liturgikus szempontból címmel. Előadásában arra mutatott rá, hogy a keleti katolikus identitás megőrzése a diaszpórában nem merül ki a saját rítus és a kánonjogi előírások megtartásában. Ehhez élő közösségekre, az imádság és a katekézis megfelelő helyeire, valamint olyan egyházi struktúrákra is szükség van, amelyek lehetővé teszik a saját hagyomány továbbadását.

A téma különösen időszerű, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági migrációja, valamint a háborúk következtében jelentősen megnövekedett a keleti keresztény diaszpóra Európában. Ebben a helyzetben a liturgikus, lelki és egyházi identitás nem csupán megőrzendő örökség, hanem a következő nemzedékeknek továbbadandó élő hagyomány is.

Közel három évtizedes hagyomány

Az európai keleti katolikus püspökök első találkozóját Keresztes Szilárd püspök kezdeményezésére 1997-ben szervezték meg Magyarországon. A találkozót azóta évente megtartják: a főpásztorok közösen tekintenek rá egyházaik életére, megosztják egymással örömeiket és nehézségeiket, és megvitatják a közös pasztorális kihívásokat.

2021-ben Budapesten, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején találkoztak, 2024-ben Nagyvárad adott otthont az eseménynek, tavaly pedig Bécsben tanácskoztak. A bécsi találkozón Kocsis Fülöp metropolita ismét Magyarországra hívta a keleti katolikus főpásztorokat.

Bár a máriapócsi találkozó tanácskozásai nem nyilvánosak, a közös liturgikus ünneplésekhez a hívek is csatlakozhatnak. A püspökök a találkozó napjaiban Máriapócson, Tokajban és Nyíregyházán imádkoznak és végeznek közösen szertartásokat.

A találkozó helyszíne szimbolikus jelentőségű: Máriapócs közel három évtizeddel ezelőtt az európai keleti katolikus püspökök találkozósorozatának indulásánál is fontos szerepet kapott. A főpásztorok most, a kegykép első könnyezésének 330. évfordulóján tértek vissza a közép- és kelet-európai görögkatolikusság egyik meghatározó kegyhelyére, hogy közös imádságban és párbeszédben keressék egyházaik előtt álló kihívásokra a válaszokat.

Forrás és fotó: A Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség Sajtóirodája