Ferenc pápa február 9-én, csütörtökön délelőtt kihallgatáson fogadta az olasz jezsuiták szerkesztésében immár 167 éve, havonta két számmal megjelenő Civiltà Cattolica katolikus folyóirat teljes szerkesztőségét, nővérekkel, világi munkatársaival és alkalmazottaival együtt.
Evezzetek mélyre!
Az egész közösséget a pápa a hozzájuk intézett hosszú és közvetlen beszédében az olvasókkal együtt egy tágas családnak nevezte. Örömmel köszöntötte az újság 4000. számát. „A folyóirat 167 éves utat tett meg a története során és tovább folytatja a hajózását bátran a nyílt tengeren.” Maradjatok a nyílt vízen, hiszen a katolikusnak nem kell félnie a nyílt tengeren, és nem kell biztos kikötők után kutatnia. Főként ti, jezsuiták kerüljétek, hogy görcsösen ragaszkodjatok bizonyosságokhoz és biztonságokhoz. Az Úr szavára hajózzatok ki, evezzetek mélyre, ahol viharral és ellenszéllel találkoztok. Mindazonáltal ez a szent utazás mindig a Jézus Társaságában történik, aki azt mondja övéinek: Bátorság, ne féljetek, én vagyok!”
Hajózástok nem magányos, Péter bárkájában utaztok
„Hajózástok nem magányos” – szólt a pápa és elődeire utalt, akik IX. Piusztól kezdve többször elismerték, hogy „Péter bárkájában hajóznak”. „Ha a hajót hullámok ostromolják, ezen nincs mit csodálkozni, sőt némelykor a tengerészeknek ellenszéllel szemben kell evezniük. Nektek tapasztalt és értékes evezősöknek kell lennetek!” – buzdította a pápa a szerkesztőség jezsuitáit. Evezzetek széllel szemben is, az egyház szolgálatában. Majd Szent II. János Pál pápa szavát idézte: ez a kötelék köztetek és pápa között ne csak megmaradjon, hanem erősödjön!”
A folyóirat számai ott vannak az asztalomon
Ez a négyezer szám, ami eddig megjelent – folytatta a pápa –, nem egy halom papír, hanem élet van benne, megannyi reflexió és szenvedély, sok harc, de legfőbb rengeteg munka! Elődeitek szívesen hívták magukat egyszerűen csak dolgozóknak, munkásoknak. Nekem is nagyon tetszik, bár más az én munkám, mégis együtt, egymás mellett dolgozunk. Nagy figyelemmel kísérem munkátokat, a folyóirat számai ott vannak az asztalomon, és tudom, ti sem veszítetek el engem szem elől. Megválasztásom óta figyeltek a péteri szolgálatomra, kezdve azzal a hosszú interjúval 2013 augusztusában. Megköszönöm nektek, hogy hűségesen tolmácsoljátok az enciklikáimat és apostoli buzdításaimat.
Megerősítem az eredeti alapszabályt
A korábbi jubileumi számokat köszöntő elődökhöz hasonlóan Ferenc pápa megerősítette a Civiltà Cattolica rábízását a Jézus Társasága általános elöljárója, annak a szolgálatnak a jegyében, amit a folyóirat végez közvetlenül az apostoli Szentszék szolgálatában. Sőt én megerősítem a folyóirat eredeti alapszabályát, amelyet elődöm, IX. Piusz pápa állított fel 1866-ban. Jóllehet a nyelvezete már nem a miénk, mégis annak mély értelme változatlan maradt. A folyóirat egy jezsuita közösség véleményének a kifejeződése, nem annyira intellektuális, hanem inkább a karizmatikus ráérzés erejével. A folyóirat szíve, központja a jezsuita szerkesztőgárda közös munkája, rendszeres konzultációja és eszmecseréje.
Több nyelven, szélesebb látóhatárral
Ferenc pápa örömmel üdvözölte a nyelvileg kitáguló horizontot, aminek jele, hogy angol, francia, spanyol és koreai nyelven is megjelenik a lap havonkénti kiadása. Már a zsinat után szerették volna ezt elindítani, de csak most jött el az ideje az újabb nyelveken történő megjelenésnek. A pápa utalt arra is, hogy az államtitkárság régóta elküldi a Civiltà Cattolica friss számait a világ összes nunciatúrájára. Az egyre bonyolultabbá való világunkban ez a nyelvi színesség segít az akadályok elhárításában. Ez a nyelvi nyitás segítse tovább tágítani a horizontot, hogy mind több külföldi jezsuita tudjon írni a folyóiratba, mert így lesz az mind nyitottabb a világ felé.
Egy folyóirat katolikus, ha Jézus tekintetével néz a világra, ha azt közvetíti, és tanúskodik róla
De mi is a Civiltà Cattolica sajátos küldetése? – tette fel a kérdést a pápa. Az, hogy katolikus legyen, de ne úgy, hogy egyszerűen csak védelmezze a katolikus eszméket, mintha az egy filozófia lenne. Nem maradhat a sekrestyében, ahogy az alapító P. Curci mondta. Egy folyóirat valójában attól katolikus, ha Jézus tekintetével néz a világra, ha azt közvetíti, és tanúságot is tesz róla.
A Civiltà Cattolica – egyszerre híd és határ
Beszéde második részében Ferenc pápa arra kérte a szerkesztőséget, hogy továbbra is abban az irányban haladjanak, amit nekik már korábban felvázolt a párbeszéd, a megkülönböztetés és a határ kulcsszavak kijelölésével. Örömmel gondolok egy olyan Civiltà Cattolica folyóiratra, amely egyszerre híd és határ – mondta. A pápa azonban egy újabb ösztönző programot kínált az újságnak három újabb ösvény kijelölésével, amihez egy-egy emblematikus jezsuita személyt is ajánlott, aki az adott vonást az életében példamutatóan megtestesítette.
Fáber Péter szent nyugtalanságával
Elsőként a keresés nyugtalanságát ajánlotta, mert csak ez tud a jezsuita szívének békét adni, hiszen enélkül steril marad. Ezt az utat képviselte Fáber Szent Péter, aki a nagy vágyak és nyugtalan lelkület embere volt.
Matteo Riccinek Isten nagyobb dicsőségére törő befejezetlenségével
A második kulcsszó a befejezetlenség, amely mindig Isten nagyobb dicsőségére tör. Ezt lényegileg nyitva tartja a szívünket az evangélium prófétai lelkülete előtt, ahogy Matteo Ricci el tudta vinni Kínába, a császári udvarba az a világtérképet, amely révén megismertette a távoli országban a katolikus kultúrát.
A jezsuita Andrea Pozzo új távlatokat nyitó képzelőtehetségével
Végül a pápa a képzelőtehetségre, azokra a merész szárnyakra utalt, amelyek a kultúra, a művészet, az irodalom, a zene terén kínálnak nagy lehetőséget. Ennek az útnak jeles képviselője a jezsuita Andrea Pozzo testvér, aki festőként valóban új távlatokat nyitott. A szentatya végül az úti Boldogasszony és Szent József közbenjárásába ajánlotta és megáldotta a Civiltà Cattolica szerkesztőségének a tagjait.
Forrás: Vatikáni Rádió
