Az élet felismeréséhez éber figyelem kell, ahogyan Isten a legegyszerűbb pillanatokban is jelen lehet, akár egy találkozásban, egy tekintetben vagy akár a legmindennapibb történésekben is. Ehhez viszont nyitottság szükséges, mert különben az élet könnyen puszta rohanássá, „logisztikává” válik – mondta a csíksomlyói Mária-köszöntőn Gegő Julianus ferences szerzetes.
Hűvös, borongós, a májushoz képest szokatlanul hideg időjárás ellenére is zarándokok sokasága érkezett szombat délután Csíksomlyóra. Az elsőszombati Mária-köszöntő négy órától a gyimesiek által vezetett imaórával kezdődött, majd a csíkszentmiklósi-csíkborzsovai hívek mondták az áhítatot. A hat órától kezdődő szentmisét Gegő Julianus ferences szerzetes mutatta be. Anyák napja előestéjén prédikációjában az édesanyák példáján keresztül az élet hordozásának és felismerésének mélységéről szólt.
Máriához hasonló hivatás minden édesanya hivatása. Az édesanya élethordozó. A Szűzanya hordozta Isten fiát, aki azt mondta magáról, hogy én vagyok az élet. A Szűzanyához hasonlóképpen minden édesanya élethordozó, életéből élet fakad. Megéli, tapasztalja azt, ahogyan fejlődik az élet és ahogyan megszületik az élet. Erről csak az édesanyák tudnak beszélni, de kiváltságos tapasztalat. Innen csodálkozhatunk rá, hogy mit jelent észlelni az életet – mondta az ünnep szónoka, rámutatva arra is, hogy az édesanya nemcsak életet ad, hanem jelenlétével folyamatosan tanúsítja, hogy az élet érték, még a nehézségek, betegségek és kudarcok között is. Hozzátette: az ember akkor él igazán, amikor kapcsolatban marad az élet forrásával, Istennel, aki a hétköznapok apró pillanataiban is jelen van egy tekintetben, találkozásban vagy csendben.
Kihívás meglátni az életet akkor is, amikor a betegségben csak a tehetetlenséget látom, vagy amikor a hiányaimban csak a veszteséget tapasztalom, vagy amikor kudarcaimban szemet hunyok a lehetőségek elől – fogalmazott a szónok, rámutatva arra is, hogy a rohanó mindennapok könnyen szétesnek, mintha minden csak „zajlana”, és közben elhalványulna, hol is van az élet. Ezért kap értelmet az is, hogy az ember esténként visszatekint a napjára, és nemcsak a saját szemével, hanem Isten szemével is ránéz arra, mi történt vele, hol volt jelen a szeretet, hol tudott szeretni, és mi érintette meg a szépségével.
Az élet felismeréséhez éber figyelem kell, ahogyan Isten a legegyszerűbb pillanatokban is jelen lehet, akár egy találkozásban, egy tekintetben vagy akár a legmindennapibb történésekben is. Ehhez viszont nyitottság szükséges, mert különben az élet könnyen puszta rohanássá, „logisztikává” válik. Minden, ami van, az jó, hogy van – emelte ki a ferences szerzetes, hangsúlyozva, hogy az egész világ Isten jelenlétével átszőtt valóság, nem csak a szent pillanatokban, hanem a hétköznapokban is. Az édesanyák példája ebben különösen erős, jelenlétükkel akkor is az életet képviselik, amikor az törékeny vagy rejtett, és ott is hordozzák, ahol más már elfordulna. Ez a jelenlét Isten anyai arcának is tükröződése: csendes, kitartó és életet őrző. Az ünnep szónoka arra biztatott, hogy tanuljunk így látni és így élni, mert az élet sokszor egyetlen tekintetben, egy jelenlétben vagy egy ölelésben mutatja meg újra önmagát.
A szentmise után ugyancsak a csíkszentmiklósi-csíkborzsovai hívek vezetésével a dicsőséges olvasót imádkozták a zarándokok. A gyertyás körmenetben népviseletbe öltözött fiatalok vitték a Szűzanya kegyszobrának másolatát.
Az elsőszombati Mária-köszöntőt a Mária Rádió, a Mária Tv és a kegyhely YouTube-csatornája – https://www.youtube.com/watch?v=RrgxD6_h7B8 – élőben közvetítette. A következő Mária-köszöntő június 6-án lesz.
Bíró István ferences sajtóreferens
